A költségvetés bevételi oldalát érintő intézkedések (elsősorban a vállalati különadók és a magán-nyugdíjpénztári befizetések visszavétele az államháztartásba) Jobbágy Sándor, a CIB Bank senior elemzője szerint jelentős mozgásteret nyitott. Ez a 2010-es és 2011-es hiánycél teljesítéséhez úgy nyújt fedezetet, hogy a hiánycsökkentést az szja- és társaságiadó-csökkentések miatti bevételkiesés sem fenyegeti, sőt mindez jelentősebb kiadáscsökkentés, illetve szerkezeti átalakítás nélkül valósítható meg. Ez ugyan megerősíti a 2010- és 2011-es hiánycélokba vetett bizalmat, hosszabb távra nézve azonban megkérdőjeleződik a hiánycsökkentés fenntarthatósága - még a várható nagyobb ütemű gazdasági növekedést figyelembe véve is.
Mint hozzátette: bár a jelzett intézkedések alapján a kiadáscsökkentés (így a közszféra működési költségeinek csökkentése) relatíve visszafogott lehet, egyelőre mégsem lehet teljes képet alkotni a kiadási oldalról, tekintettel több nagyobb tétel bizonytalanságára. Ilyenek például a BKV várható konszolidációjában való állami részvétel nagysága, a Nemzeti Eszközkezelő Társaság mérete, illetve a Mol jelenleg orosz kézben lévő részvénypakettjének esetleges megvásárlása.
Az OTP Bank elemzési központjában ezt némiképp fordítva látják. Úgy vélik ugyanis, hogy mivel az egyszeri intézkedések hatására 2011-ben akár 2,3 százalékos is lehet a költségvetés GDP-arányos hiánya, a vállalt hiánycélok teljesítése mellett sor kerülhet adósságátvállalásra például a MÁV, a BKV esetében. Az azonban - hangsúlyozták -, hogy a jövő évi büdzsé több egyszeri bevétel oldali tételt (a magán-nyugdíjpénztári befizetések felfüggesztését, illetve a 2012-ig érvényben lévő különadók) is tartalmaz, 2012-2013-ban további költségvetési intézkedéseket tehet szükségessé.
Az UniCredit vezető közgazdásza, Horváth István fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az szja és a családtámogatási kedvezmények hatása nehezen becsülhető, mert nincs pontos statisztika arról, hogy a családi kedvezményben részesülők hogyan oszlanak meg az egyes jövedelmi szintek között (az egyes szinteken mennyi az 1-2-3 vagy több gyermekes családok száma).
