A fejlesztési tárca az elmúlt héten a Malév kapcsán előrehaladott tárgyalásokat folytatott egy - nem orosz - lehetséges partnerrel, amely szívesen látna egy európai szövetségest - mondta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter egy pénteki sajtóbeszélgetésen. A Napi Gazdaság kérdésére elmondta, szakmai befektetőről lenne szó, de olyanról, amely megfelelő anyagi forrással rendelkezik. A lehetséges szereplőről üzleti érdekek miatt többet nem árult el a miniszter. Fellegi az orosz piacon nem lát ilyen partnert, és azt is elmondta, hogy a Malév problémaköre része a magyar-orosz kormányzati szereplők tárgyalásainak, gyors, határozott megoldásra törekszenek, mert a Malév problémájának megoldása sokáig nem húzható. Fellegi orosz tulajdonban lévő Mol-részvények apropóján általánosságban elmondta, a kormányzat a stratégiai nagyvállalatok esetében nem látja szívesen a meghatározó méretű külföldi tulajdonlást - ez összhangban van a Fidesz egykori ellenzéki álláspontjával. Ha megszületne az a kormányzati döntés, hogy az állam kivásárolja a Molban lévő orosz Szurgutnyeftyegaz-részesedést, az piaci forrásból finanszírozható lenne.
Az elektromos áram és a földgáz ármoratóriuma kapcsán pedig arról beszélt a miniszter, hogy az addig marad fenn, amíg a szolgáltatókkal nem állapodnak meg egy stabil, kiszámítható "környezetről". Fellegi szerint a tárgyalások az év végéig befejeződhetnek. A távközlési, energetikai és kereskedelmi vállalkozásokat érintő válságadó kapcsán a miniszter úgy vélekedett, hogy az nem ütközik uniós szabályrendszerbe, mert nem a cégek tevékenységéhez - például nem a hangszolgáltatáshoz - kapcsolódik, hanem egy pénzügyi természetű adó. A kormányzat ugyanakkor kalkulált azzal, hogy egyesek Brüsszelhez fordulnak. A miniszter azt is elmondta, hogy a jelen körülmények között - a válságadó után - nincs realitása annak, hogy befolyjon a költségevetésbe az a 20 milliárd forint, amelyet még az előző kormány tervezett a szabad frekvenciák értékesítéséből. Az új kormányzat alapkoncepciója az volt, hogy miután a távközlési piac 2002-es liberalizációja nem hozta meg a várt eredményt, ezért a frekvenciát további versenyélénkítésre használnák. Felmerült egy negyedik mobilszolgáltató megjelenési lehetősége, ám jelenleg a piac erre nem alkalmas.
