Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar fogyasztó a válságban is válogatós maradt a napi fogyasztási cikkeknél, de nem azért, mert nem telik a legjobb termékekre, hanem azért, mert egyre kevesebb jut élelmiszerre. Ami elkölthető jövedelme marad, azt a lehető legkedvezőbb ajánlatokra igyekszik kiadni. Ennek eredményeként egy háztartás 2010 első felében átlagosan 8 kiskereskedelmi láncban vásárolt (a 11-ből) - derült ki a GfK Hungária Piackutató elemzéséből. Az intézet szerint mindez a vásárlói tudatosság erősödését mutatja.
Az adatok szerint a fogyasztók a hipermarketek felé a leglojálisabbak, a pénzük legnagyobb részét ezekben az áruházakban költik el. A GfK adatai szerint egyébként idén összességében stagnáló élelmiszer-fogyasztásra lehet számítani. (Ezt a szektort is erősen megrázta a fogyasztáscsökkenés, de arányaiban kisebb volumenindex-esést szenvedett el, mint a kiskereskedelem más területei.) Az év első negyedében erősödött az élelmiszer-fogyasztás, majd a másodikban visszaesést mutatott.
A kereskedelmi saját márkás termékek forgalma érdekesen alakult. A GfK mérései szerint a tavalyi stagnálás után 2010-ben ismét növekedésnek indult. A tavalyi stagnálás egyik oka lehet, hogy a kemény diszkontok megjelenésével a piac erős lökést kapott, ám mivel az itt levő szereplők korábban már kialakították a saját márkás termékportfóliójukat - és ahhoz nem nyúltak hozzá -, a fogyasztás visszaesésével lényegében nem volt a növekedést elősegítő "hátországa" a termékeknek. Ugyanakkor háttérbe szorultak a gyártói márkák - sokan mondtak le a drágább termékekről és tértek át a kereskedelmi saját márkákra -, ezzel a kategória nem veszített a pozícióiból.
A kereskedelmi saját márkák forgalma most 27 százalék, vagyis szerepük egyelőre nem éri el a nyugat-európai szintet, de a GfK szerint afelé tart.
