Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Minden kereskedelmi helyiség bérleti szerződésében benne van az infláció követése, jellemzően az euróövezeté. Mivel a díj euróalapú (forintelszámolású), ez alapesetben nem indokolná a pénzromlás követésének papírra vetését - állítják a kereskedők -, elég lenne kikötni a bérleti szerződés évenkénti felülvizsgálatát. Azt azért beismerik, az utóbbi két évben nem lehetett a helyiségek bérleti díját az inflációval növelni, a pénzügyi válságot követő 4-5 hónapban megfordult az üzlethelyiségek piacán a trend: keresletiből kínálatiba. Sok kereskedő elébe ment a fogyasztáscsökkenésnek, mérsékelte boltjai számát vagy drágább helyiségekből olcsóbbakba költözött. Az elemzők szerint ők jártak jól: aki a helyén maradt és megpróbálta átvészelni a válságot, az nagyon sokat bukott azzal, hogy a forint/euró árfolyam néhány hónap alatt a 235-240-es szintről a 300 forint feletti szintre ugrott. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint többek között az árfolyamváltozás miatt sem lehetett érvényesíteni a bérleti díjakban az inflációt. Ám nem feltétlenül igaz - tette hozzá -, hogy a bérletben nem tükröződött a pénzromlás. Az energiaköltségek növekedését a bérbeadók a közös költségben áthárítják a kereskedőkre, vagyis a forintárfolyam mellett ez is érintette a bérlőket, amit sokan nem éltek túl.
A bérbeadók pénzügyi helyzete is jelentősen romlott: az inflációt és az energiaárak erősödését azért akarják mindenáron áthárítani a bérlőkre, mert a plázák és bevásárlóközpontok nagy része devizaalapú banki hitelből épült, így a forint romlásával megnőttek a költségeik.
