Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Jelenleg változatlan kamatszintet feltételez a jövő év végéig Jobbágy Sándor, a CIB Bank senior elemzője. Mint azonban elmondta: a fő forgatókönyvükhöz képest mindkét irányba lát kockázatot. Amennyiben a költségvetés részletes tervei kedvező piaci és hitelminősítői fogadtatásra találnak és megerősítik a befektetőkben, hogy nem az IMF-fel, illetve az EU-val való tárgyalások, hanem a költségvetési pozíciójavulás az alapkérdés, valamint a globális kockázati étvágy is megfelelően alakul, akkor nem zárható ki további (erősen korlátozott mértékű) kamatcsökkentés. Ugyanakkor egy esetleges erőteljes és/vagy több hónapig kitartó forintgyengülés az euróval vagy a svájci frankkal szemben akár szigorító lépésekhez is vezethet a jegybank részéről - bár egyértelműen ez utóbbit tartjuk a legkisebb valószínűségű forgatókönyvnek. Más hitelintézeteknél is azt hangsúlyozták, hogy a jelenlegi helyzetben több kimenetel is lehetséges.
Úgy véljük - mondta el Horváth István, az UniCredit vezető közgazdásza -, hogy a tőkepiacok számára elengedhetetlenül fontos lesz a 2011-es költségvetésen túl egy átgondolt, a megtakarításokat ösztönző és a versenyképességet (például az állami újraelosztás méretét csökkentő) javító intézkedéssorozat meghozatala vagy kezdetben legalább ezek felvázolása. Amennyiben a forint jelentősen és tartósan erősödik (260-as szint alá) és ezzel párhuzamosan az ország kockázati felára a 2010. áprilisi szintre, vagyis két százalék közelébe csökken, akkor 2011-ben nem zárható ki a kamatcsökkentés sem. Hozzátette azonban, hogy ezt meg kell erősítenie egy trendszerű dezinflációnak is (amit a banknál 2011 elejétől várnak beindulni).
Horváth szerint azonban mindezzel együtt sem lehet majd a jegybank könnyű helyzetben, mivel a forint erősödése a vállalati és a lakossági szektorra eltérően hat. Az erősebb forint az exportvezérelt növekedésre szigorításként, miközben a lakosság rendelkezésre álló jövedelmének növekedésén (a csökkenő törlesztőrészleteken) keresztül ellentétesen, lazításként hat. Véleménye szerint 2011 első felében a fogyasztás élénkülése nem lesz számottevő, a háztartások inkább pénzügyi helyzetüket stabilizálják (vagyis törlesztenek, esetleg előtörlesztenek) majd. Az OTP elemzőinek megítélése szerint ha a jövő évi büdzsé teljesíti a háromszázalékos vagy az alatti hiánycélt és strukturális intézkedéseket is tartalmaz majd, úgy az országkockázati felár csökkenése még változatlan alapkamat mellett is lehetővé teszi a forinterősödést. Így egy jelentősen javuló nemzetközi környezetben akár az alapkamat csökkentése is elképzelhető.
A Raiffeisen elemzői viszont továbbra is a kamatcsökkentési ciklus folytatásáról beszélnek. A következő év második negyedévétől számítanak összesen két 25 bázispontos vágásra. A Budapest Banknál (BB) viszont egyértelműen úgy látják: a forint árfolyama, illetve a hosszabb lejáratú kamatok általános szintje egyelőre nem indokolja a kamatvágást, és középtávú inflációs kilátásaik szerint sem képzelhető el jelentősebb kamatcsökkentés.
