Az önkormányzatokat már 2009 második negyedévétől szívesen hitelezik a bankok - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hitelintézeti vezetők körében végzett felméréseiből. Eleinte az intézmények nettó ötöde, majd negyede, az idei második negyedév végére pedig majdnem harmada tervezte, hogy több kölcsönt nyújt a településeknek a korábbinál. A válaszokból persze az is kiderül, hogy az önkormányzati finanszírozást jelentősen hátráltatják a gazdasági kilátások, de ennél is sokkal nagyobb gondot jelenthet a már meglévő eladósodás (az MNB adatai szerint a második félév végén a helyi önkormányzatok kötelezettsége csaknem 1,5 ezer milliárd forintra rúgott, nettó pénzügyi vagyonuk összesen mínusz 52,1 milliárd forintot tett ki). Közben a bankok kockázati toleranciája is határozottan keményebbé vált.
A hitelhajlandóság növekedése pedig nem tartotta vissza a pénzintézeteket attól, hogy az önkormányzatok hitel/hitelkeret kérelmeinek elfogadásához szükséges hitelképességi standardokon és hitelezési feltételeken ne szigorítsanak. Csökkentették a maximális futamidőt, emelték például a kockázatosabb hiteleken lévő prémiumot, megnehezítették a fedezeti követelményeket. Az utóbbi két feltétel esetében pedig az előrejelzések szerint további szigorítás várható. Ez aligha meglepő, hiszen a hitelezési vezetők több mint fele az önkormányzati hitelek portfólióminőségének az elmúlt időszakban bekövetkezett romlásáról számolt be. A következő félévben majdnem ugyanilyen arányban kalkulálnak a bankoknál további romlással.
