Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ha marad a júliusi volumenindextrend a kiskereskedelmi forgalomban, akkor az ágazat idén ismét 1-1,5 százalék körüli forgalomcsökkenést szenvedhet el, ami folyó áron a 2008 előtti időszakot tükrözi (az év eleji előrejelzésekben még stagnálást vártak). Már ez is valami, hiszen a tavalyi folyó áras forgalom a 2007 előtti időszaknak felelt meg, ám a mostani várható erősödéssel a piac aligha kerül ki a víz alól. Ha a trend marad, akkor 7500 milliárd forint körül alakul a teljes éves forgalom (gépkocsi- és autóalkatrész-eladások nélkül számolva).
Ami a legfájóbb, hogy a mostani trend alapján a decemberi kiskereskedelmi forgalom megint nem lépi át a bűvös 800 milliárd forintot, pedig erre 2007 óta készülnek a piaci szereplők - más kérdés, hogy volumenindex-csökkenés mellett halad át a forgalom a 800 milliárdos vonalon vagy növekedés mellett. Ha az elmúlt három évben nem zsugorodott volna az eladott áru mennyisége, a piac idén már a 900 milliárdos forgalmat célozná meg decemberben és régen túl lenne az évi 8 ezer milliárdos határon.
Ha valóban marad a jelenlegi halvány növekedési trend, a piac akkor is minimum 140 milliárd forint forgalomkiesést szenved el és még ennek is örülhet, ugyanis tavaly csaknem 600 milliárd forint tűnt el (mindkét esetben inflációval számolva).
Az idei aggasztó eredményeket az okozta, hogy az év első felében nem várt módon visszaesett a forgalom. A tavalyi utolsó féléves volumencsökkenés nemcsak hogy folytatódott, néha még erősödött is - ma már egyértelmű, hogy ebben komoly szerepet játszott a forint gyengülése. Azoknak a háztartásoknak, amelyek svájci frankban adósodtak el, nem maradt pénzük arra, hogy a kiskereskedelemben a szükséges termékeken kívül mást is megvegyenek. Egyszerre megszűnt a piacon a "túlfogyasztás"; elemzők szerint roppant csúnyán hangzik és önmagában nem állja meg a helyét a fogalom, ám mindenki úgy érti: a megtermelt jövedelmekhez képest. Nem folytatható, hogy az évtized közepén beindult áruhitelezési piac tartsa fenn a kiskereskedelmet. Egyes elemzők szerint a magyar fogyasztási szerkezet egészségtelenné vált, a vásárlóerő túlvállalta magát, hogy a háztartásokat átlagos uniós szintre fejlesszék - gépekkel, divatos berendezésekkel.
Ami a jövő évi kereskedelmet illeti, az nagyban függ az adózás alakulásától. Az elemzők szerint az élelmiszer-fogyasztás alakulása összhangban van a reálkeresetek növekedésével, a tartós fogyasztási cikkek forgalma pedig a fogyasztói bizalmi indexekkel. Ha sikerül a kormánynak kedvező adórendszert kialakítani, az mindenképpen javítja a bizalmat és lassan erősödésnek indulhat az iparcikkforgalom, a reálkeresetek növekedése pedig szinte azonnal érezteti hatását az élelmiszer-eladásokban.
Mindent összevetve jövőre már valóban azon izgulhatnak a kiskereskedelem szereplői, hogy a forgalom átlépi-e a 8 ezer milliárdos küszöböt vagy néhány 10 milliárddal alatta marad.
