Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Továbbra is nagy fejtörést okoz az italgyártóknak és a kereskedőknek, hogy a készülő új termékdíj-szabályozásból eddig egyetlen sort sem láttak. A félelem nem alaptalan, hiszen a ma befolyó 25 milliárd forint termékdíj felét az italcsomagolások, kereskedelmi reklámtáskák és hirdetési újságok után fizetik a cégek. Ha megszűnik a mentesség, illetve ha a kormányzat 100 milliárdra kívánja feltornászni a termékdíjbevételt, akkor például egy pet palacknál 20 forintra is nőhet az ökoadó, ami 25 százalékos kiskereskedelmi árnövekedést is jelenthet.
A hulladékgazdálkodó szervezetek a korábbi kormányzatok hasonló módosításaikor tett éles felszólalásuk után most már csak nyugtalankodnak azon, hogy az új kabinet nem bocsátotta társadalmi és szakmai vitára az immár termékdíjreformként emlegetett jogszabálytervezetet. Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) környezetvédelmi államtitkára korábban az MGYOSZ Környezetvédelmi Bizottsága előtt beszélt a rendszer tervezett átalakításáról - ezt követően készítettek a szelektív hulladékgyűjtésben érintett koordináló szervezetek szakértő bevonásával hatástanulmányt, lobbianyagot, amellyel szeretnék felhívni a tárca figyelmét, hogy a nem átgondolt törvénymódosításnak súlyos következményei lehetnek.
A szelektív hulladékgyűjtést most a koordináló szervezetek finanszírozzák, ezek szerződései a jelenlegi rendszerben november végén futnak ki, ám az új, hivatalosan még nem ismert jogszabály csak jövő januárban lép életbe. Ebben egyáltalán nem biztos, hogy lesz szerepük a koordináló szervezeteknek, hiszen a VM az állami tulajdonú Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség hatáskörébe helyezné a feladatot. A szakmai anyag szerint amíg e rendszer feláll, nagyjából fél évre leállhat a szelektív hulladékgyűjtés Magyarországon.
A VM álláspontja szerint viszont a rendszer jelenleg áttekinthetetlen, a minisztérium nem látja, hogy a koordináló szervezetek befizetik-e az ökoadót, azt azonban biztosra veszik, hogy a termékdíjköteles termékeket gyártó cégek a zöldadó elkerüléséért licencdíjat vásárolnak olcsón egy-egy koordináló szervezettől, míg a termékdíjat a fogyasztókra hárítják. A VM számításai szerint a termékdíjpiac 100 milliárd forint nagyságú, de ebből mintegy 85 milliárd forint nem érkezett be a VPOP-hoz .
A koordináló szervezetek adatai szerint a hulladékkezelők nagyjából 25 milliárd forintot fizettek be ökoadó címén, míg a kötelezetti kör hozzávetőleg 40 milliárdos piacot sejtet, de van mentesség, vagyis aki megfelelő hulladékgazdálkodással dolgozik, az kevesebb zöldadót fizet, esetleg teljesen mentesül alóla (például visszaváltható üvegnél). A VM úgy szeretne 90-100 milliárd forintot beszedni a termékdíjrendszerben, hogy némely esetben csökkentenék az ökoadó mértékét, a koordináló szervezetek szerint viszont nemhogy egyes tételek csökkentésével, néhol kétszeresre emelésükkel sem lehet ekkora bevételt elérni. A díjtételek emelését és a mentesség megszűnését több ágazat megszenvedné, így például az ugyancsak a VM alá tartozó élelmiszeripar, azon belül az italgyártás. Szakmailag sem egészen átgondolt a mentesség esetleges megszüntetése - írja a lobbianyag -, mert a termékdíj környezetvédelmi jellege ezzel meg is szűnik. Ha van mentesség, rá lehet venni a gyártókat a környezettudatosságra - a környezeti ártalmak csökkentésének, megszüntetésének önálló finanszírozására -, anélkül viszont okafogyottá válik a környezetbarát szemlélet.
