Minden belső piaci erősítést, az adók és az adminisztrációs terhek csökkentését, illetve az új munkahelyek teremtésével kapcsolatos intézkedést támogat az Országos Kereskedelmi Szövetség - mondta Feiner Péter elnök a szervezet tegnapi rendezvényén, amelyen jelen volt Kármán András, a pénzügyi szabályozásért felelős államtitkár is. Kármán egy papírról olvasta fel az eseményen, hogy kiegyensúlyozott és fegyelmezett költségvetésre van szükség és csökkenteni kell az állami kiadásokat.
A "tiszteletköröket" követően Kozák Ákos, a GfK Hungária Piackutató Kft. igazgatója előadásában kiemelte, hogy jövőre még viszonylag magas lesz a háztartások fogyasztási szerkezetében az élelmiszerre és napi fogyasztási cikkre elköltött rész (25 százalék), ám a következő években lassan, de biztosan csökken az arány. (Az európai átlag 20 százalék alatt van és a lakásfenntartásra, illetve energiára elköltött összeg rendre magasabb, mint a napi fogyasztási cikkekre. Itthon is ez lenne az egészséges, de a magyar fogyasztó rendszerint az élelmiszerboltban költ a legtöbbet, így jövedelméhez mérten magas a napi fogyasztási cikkekre fordított kiadás.) A várható jövedelemnövekedés és a fogyasztási szerkezet "visszarendeződése" után 2015-ben a GfK mérései szerint a lakásfenntartásra és a napi fogyasztási cikkekre mutató költések egálba kerülnek (21-21 százalékkal) és összességében 5 százalékkal csökkenek a jövedelmekhez viszonyítva. Így újra növekedhet a vendéglátásra, a hírközlésre, a sajtótermékekre, illetve a ruházatra elkülönített háztartási keret.
Ami a kereskedelmi csatornákat illeti, Kozák szerint a diszkontok már öt év múlva befogják a hiper- és szupermarketek piaci részesedését (jelenleg 17 százalékon állnak, míg az előző kettő 23, illetve 21 százalékon), majd 2020-ban átveszik a vezetést és részesedésük 27 százalékra nő. Miközben piacot nem hódítanak el a hiper- és szupermarketektől, a diszkont csatorna növekedése a GfK számításai szerint a kisboltokat tömörítő magyar láncok és a független kisboltok rovására megy.
