Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Rogán Antal és Kósa Lajos fideszes képviselők által ismertetett nyolc pont (Napi, 2010. szeptember 10.) szándékát jónak tartja, saját javaslataik azonban figyelembe veszik az üzleti környezet kiszámíthatóságát, nem rontják a bankok hitelezési hajlandóságát, így támogatják a magyar gazdaság fellendülését is.
Az MNB úgy látja, a bankok erőfölénye főként a hiteltermékek árazásában jelenik meg, ezért ezt a területet szabályoznák. A fogyasztók számára kétféle hiteltermék lenne kínálható a jövőben: a nem növelhető felárral referenciakamathoz kötött, illetve a hosszabb (években mérhető) kamatperiódusú rögzített kamatozású. Ezt az előírást a fennálló hitelállományra is alkalmaznák. Emellett az új folyósítású kölcsönöknél a bankoknak a kezelési költséget be kellene építeniük a kamatba. Az átláthatóbb verseny teret adhatna a hitelkiváltás könnyítésének, de minden korábbinál fontosabbá válna a kötelező pozitív adóslista. Az MNB javasolja az erről szóló javaslat újbóli napirendre vételét.
A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) által felvetett, a devizahitelek törlesztési árfolyamával kapcsolatos problémával kapcsolatban a jegybank olyan jogszabály megalkotását tartaná szükségesnek, amely kizárja a törlesztésnél alkalmazott árfolyamrés ügyfelek számára hátrányos szélesítését, korlátozza a marzs lehetséges mértékét, illetve lehetővé teszi a hitelek törlesztését devizában. Úgy vélik, ez a bankok mozgásterét, üzleti szabadságát csak kisebb mértékben korlátozná, miközben a visszaélési esélyt minimalizálná.
Ezek az előírások viszont jelentősen csökkentenék a devizahitelező intézmények bevételeit, ami a bankadóval együtt ahhoz hasonló tehertételt jelentene. Az MNB ezért úgy véli, a bankrendszer biztonsága érdekében ezt a kiesést (amit a PSZÁF 25-30 milliárd forintra becsült) a 2011-re tervezett bankadó kivetése során figyelembe kellene venni.
