Idén semmi olyan esemény nem történt a kiskereskedelemben, amely miatt változtatni lehetne a 2009-es foglalkoztatáson - mondta a Napinak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, hozzátéve, hogy tavaly volt ugyan keresetnövekedés, de csak kismértékű, és az idei kilátások sem jobbak.
A kiskereskedelem épp most készíti a munkaadói oldaln számára a javaslatát. Nagy kérdés, hogy a jelenlegi kormány hogyan áll hozzá a minimálbérhez és a szakmai bérminimumhoz - ez nyilvánvalóan kiderül majd az OÉT-üléseken. A keresetnövekedésekre vonatkozó itt megfogalmazott javaslatok természetesen nem kötelezőek, nem lehet számon kérni a piaci szereplőkön, ám a munkaadók elsősorban ezt veszik alapul a szakszervezetekkel folytatott bértárgyalásokon. Amíg az OÉT-javaslatok nem látszanak, addig a kiskereskedelemi cégeknél sem kezdődnek érdemi tárgyalások a bérfejlesztésekről.
Amit most tudni lehet, hogy bár a kiskereskedelemben a minimálbéres foglalkoztatás és a részmunkaidő a jellemző, az országos átlagnál jobb kereseteket kínálnak a nemzetközi láncok még úgy is, hogy többen visszavettek a kifizetett bértömegből (például elbocsátással), illetve a bérszínvonalból (például béren kívüli juttatások visszavételével, illetve a prémiumok csökkentésével). A munkavállalók bérével kapcsolatos jelenlegi kilátásokat jól tükrözi, hogy néhány multitól egyáltalán nem áll távol alkalmi munkavállalók foglalkoztatása. Hétvégére pénztárost keresünk! - áll például az egyik hipermarketlánc bejáratára ragasztott papíron. Amíg egy nemzetközi lánc alkalmi munkával, illetve részmunkaidős foglalkoztatással képes működtetni a boltjait, addig a szakszervezetek meglehetősen gyenge pozícióból vágnak neki a bértárgyalásoknak.
A kiskereskedelem összességében viszont a válságban is jobb kilátásokkal bír, hiszen a kormány munkahelyteremtő politikájában jelentős részt képviselhet - állítja Vámos, hozzátéve, hogy persze ehhez növelni kellene a fogyasztást.
