Összesen 35,5 milliárd forintnyi többletadó beszedésére lát lehetőséget a Magyar Szerencsejáték Szövetség. Javaslatuk szerint öt szerencsejáték-szegmensben van ennyi mozgástér, ráadásul az adóbevételek emelkedése mellett a szervezet számításai szerint 16,5 ezerrel nőne a foglalkoztatotti létszám a szektorban. Schreiber István, a szövetség elnöke a most folyó GameExpo szakmai fórumán ismertette a szövetség javaslatát, amelyről szívesen tárgyalna a szakmával és a kormánnyal is.
Az adótöbblet egyik legnagyobb tételét az internetes kereskedelem szabályozása hozná. Schreiber szerint a piac megregulázása elengedhetetlen, hiszen látható, hogy a helyi tiltás nem érte el a célját - működnek ilyen társaságok. A szövetség szerint az olasz példa alapján járható út lehet, ha ellenőrizhető, itthon bejegyzett magyar cégen, illetve magyar szervereken keresztül folyna az internetes játékszervezés. Nem cél a nemzetközi nagyok kirekesztése, hiszen a magyar vállalkozásokon keresztül megjelenhetnének, csak a jelenleginél ellenőrzöttebb módon.
A másik nagy tétel a pénznyerő automaták szabályozásának lazításával folyhatna be. Itt a szövetség a jelenlegi, havonként és gépenként fizetett 100 ezer forint adót 20 százalékkal csökkentené. Emellett megteremtené a III. kategóriás pénznyerő terem szabványt, ahol az előzőekhez képest kisebb nyeremények kifizetése történhetne - esetükben a jelenlegi díjnál 50 százalékkal kisebb lenne az adó. Ugyanakkor adminisztratív gátakkal akadályoznák meg, hogy a II. kategóriás helyek átalakuljanak az olcsóbb minősítést hozó pénznyerő helyekké. Schreiber szerint a lazítások elősegítenék a piac újbóli magához térését és több vendéglátóhely, illetve pénznyerőautomata-terem működne - így jelentősen emelkedhetne az adóbevétel. Ráadásul a szövetség számításai szerint 15 ezer fővel nőhetne ebben a szegmensben az alkalmazotti létszám.
Ma áfával együtt 70 milliárd forintot fizet be a szerencsejáték-ipar a költségvetésbe - a javaslat szerint a bevételek 105 milliárdra növekedhetnének. Schreiber a Napinak elmondta, a válság előtt ugyanekkora adópotenciál volt a piacban, vagyis nem elrugaszkodott feltételezéseken alapul a számítás.
