Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Idén az időjárás ugyan egyre kevésbé kedvez a melegben kelendő dinnyének, de a gyümölcs szezonja még mindig tart. Békésben ugyan a napokban véget ért az idény, a szabolcsi termőterületekről viszont még mindig hoznak friss dinnyét - mondta a Napinak Simonka György, a Magyar Dinnyeszövetség elnöke. A békési tapasztalatok szerinte vegyesek. A termelők mindössze 20 százaléka zárta eredménnyel az évet, jellemzően azok, akik a nagyjából egy hónappal később, júliusban kezdődő szezon elején már értékesítették árujukat. A többség számára azonban emberemlékezet óta az idei a legrosszabb év: a tavaszi esők miatti újrapalántázás többletköltsége mellett a termés is jelentősen elmaradt a szokottól, és azt is alacsony felvásárlási árakon tudták értékesíteni.
Az elmúlt pár évben átlagosan 6-7 ezer hektáron termesztettek dinnyét az országban, bár nyolc éve még 6-10 ezer hektár volt a termőterület. Az idén ebből ezer hektár pusztult el az időjárás miatt. Egy átlagos évben hektáronként 60 tonna dinnye terem, ezzel szemben idén ennek csak fele volt az átlagos terméshozam. A felvásárlási árak a terméskiesés ellenére is elmaradtak a 2009-esektől, annak nagyjából 55-60 százalékát kapták a termelők. Mivel az ország öt jelentősebb termőterületét más-más arányban sújtotta az időjárás, ezért eltérőek voltak a felvásárlási árak is, azonban jellemzően kilogrammonként 20-30 forint között ingadoztak.
Azt, hogy ez kevéssé jelentkezett a fogyasztói árakban, Simonka szerint az indokolja, hogy azok jórészt importdinnyék voltak, amelyek nagykereskedelmi ára átlagosan 20 forinttal haladta meg a hazai felvásárlási árakat. A piacokon és zöldségeseknél jellemzően még mindig 90-100 forint közötti áron kapható a görögdinnye, a sárga pedig 160-180 forint között mozog. Idén nem volt olyan hónap, amikor ne lett volna importdinnye forgalomban - mondta Simonka. A szabadföldi termés piacra kerülésének csúszása miatt idén lemaradtak a termelők a szokásos exportpiaci résről is. Évek óta a legkisebb mennyiséget értékesítette az ország az idén a Baltikumban és Lengyelországban, a kivitel java német, cseh, osztrák és szlovák piacokra irányult. Mivel még tart a szezon, csak becslések vannak arról, mekkora lehetett az export, eddig nagyjából 100-120 ezer tonnás kivitelt valószínűsítenek a szakemberek a hozzáadott értekkel együtt mintegy 70-90 forint közötti kilogrammonkénti ár mellett.
Tömegesen fogják abbahagyni a dinnyézést a termelők, ha nem kapnak érdemi segítséget - véli Simonka. Ez pedig a leghátrányosabb helyzetű térségek közé tartozó hagyományos dinnyetermesztő vidékeken tovább növelné a munkanélküliséget. Egy hektár dinnye művelése ugyanis legalább öt embernek ad munkát hét hónapig. Egyelőre megjósolhatatlan, hogy hányan kerülnek ilyen nehéz helyzetbe vagy hogy mennyivel csökken majd a termőterület. Utóbbi, és a fejlesztések elmaradása azonban hosszabb távon leküzdhetetlenné teszi a magyar termelők versenyhátrányát. Simonka szerint megoldást jelenthetne, ha új alapokra helyeznék a termelést és a kereskedelmet is, és végre Magyarországon is bevezetnék azt a két éve érvényben lévő uniós gyakorlatot, ami regisztrációhoz köti a kereskedelmet. Remélhetőleg a szaktárca ősszel foglalkozik majd a kérdéssel, és sikerül az uniós szabályozást is figyelembe véve olyan megoldást találni, ami kiszámíthatóbbá teszi a piaci viszonyokat - mondta Simonka. Véleménye szerint mindezek mellett a régóta hiányolt és szorgalmazott termelői szemléletváltás is esedékes lenne a szerződéses kapcsolatok és az áru minőségi követelményei terén.
