Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Hiába szigorították a cigarettaadójegyek gyártóknál történő betárazására vonatkozó szabályozókat, a tavaly év végi újbóli felhalmozás rávilágított a szabály gyengeségére, illetve a szabály létjogosultságának szükségtelenségére - legalábbis a nagy gyártók legszívesebben maguk mögött tudnák a lehetőséget, bár korábban tőlük sem állt távol az adóemelés előtti zárjegybevásárlás.
Az iparág (cigarettagyártók) néhány hónapja egyeztetett az illetékes szaktárcával arról, hogy a adójegybetárazásra vonatkozó jelenlegi szabályok kijátszhatóak. (A pénzügyi kabinetnek nem érdeke, hogy a piaci szereplők a várható jövedékiadó-emelés előtt felvásárolják a adójegyeket és azzal több hónapig (akár fél évig) mesterségesen alacsonyan tartsák a dohánytermékek kiskereskedelmi árát, majd az adóemelést elnyújtva, apránként építsék be a kiskereskedelmi árakba.)
Jelenleg adóemelés előtt két hónappal indul az adójegy-felvásárlási moratórium, előtte viszont egy-egy gyártó a 12 havi értékesítési átlaga plusz 15 százalékot vehet. Ha ezt egész évben csinálja, jelentős mennyiségű adójegyet halmozhat fel. Tavaly a becslések szerint 30-50 milliárd forint jövedéki adóbevétel esett ki a költségvetésből, fejtörést okozva ezzel a pénzügyi kabinetnek. Az új kormány érzékeli a problémát, és a hírek szerint dolgozik az ügyön. A nagy gyártóknak azért nem jó a betárazás, mert az itthon kicsinek számító gyártók (hátuk mögött a világméretű és tőkeerős anyavállalatokkal) jelentős forrásokhoz férnek hozzá és azt használva könnyen finanszírozhatják akár fél évig, hét hónapig a zárjegybetárazást - tekintettel arra, hogy a magyar piacon viszonylag kicsi a forgalmuk. A legnagyobbaknak, így a BAT-nak és a Philip Morrisnak jóval nagyobb tételben kell gondolkodnia, és hiába áll mögötte tőkeerős anyavállalat olyan jelentős eszközfinanszírozást kellene végrehajtania, amely az anyavállalat kasszájából is hiányozna. Ám ha ezt nem teszi, a kicsik beelőznek a piacon. Logikus tehát, hogy a nagyoknak már nem érdeke a betárazást engedélyező szabály, míg úgy tudjuk, a kicsik az önkorlátozás mellett megengedőbbek lennének, hogy versenyben maradhassanak. A magyar cigarettapiac sajátossága, hogy 1-1,5 hónap alatt el lehet hódítani fogyasztókat a konkurenciától és 4-7 hónapos alacsony árakkal hosszú távon meg is lehet tartani őket, vagyis minél több betárazott adójegy van, annál hatékonyabban lehet részt venni az árversenyben.
A problémát a jelek szerint mindenki szeretné megoldani, de a készülő szabályozóról még semmit sem lehet tudni. Ahogyan az Európai Bizottság új dohánytermék-direktívájáról sem. A terv szerint szeptember végére készülne el az első szövegtervezet, de a SCENIHR albizottság által rendelt uniós kutatási anyagok csúsztak, illetve nem készült el az a webes felület, ahol a tagállamok véleményezhetnék a direktívatervezetet, továbbá csak angolul és németül készült el az a kutatási anyag, amely többek között alapjául szolgálna a direktívához. A SCENIHR első körben azt kutatta, hogy a jelenlegi direktívában engedett ízesítések, adalék anyagok, illetve dohánykeverékek befolyásolják-e a fogyasztók függőségét. A hatástanulmány szerint a jelenleg kapható cigarettatípusok összehasonlításában nem áll fenn erőteljesebb függőségi kockázat. Azt is vizsgálták, hogy az adalék és ízesítés nélküli virginia dohányokkal készült cigarettáknál milyenek a függőségi tapasztalatok. E szerint azokban az országokban, ahol ilyen dohányból, ízesítések nélkül készül a cigaretta, a rászokás, a függőség és a betegségek hasonló százalékos arányt mutatnak, mint azokban, ahol a dohánykeverékeket engedélyezik.
Ez új megvilágításba helyezi az EU készülő dohánydirektíváját, amely a hírek szerint erősen megregulázná az adalékok, az ízesítések és a dohánykeverékek használatát. Ez ellen Magyarország is lobbizik, itthon 20 ezer, Európa-szerte 300 ezer dohánytermesztéshez kapcsolódó munkahelyet veszélyeztetne az egyelőre lebegő új uniós direktíva.
