Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Augusztus végétől működik a kiskereskedelmi hálózatok importjelentési kötelezettsége. A másodlagos élelmiszer-biztonsági ellenőrzési jogszabály alapján a kis- és nagykereskedelmi cégeknek két nappal korábban jelezniük kell a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) felé, hogy mennyi és milyen terméket importálnak, illetve hogy azt milyen beszerzési áron veszik.
A szabályozó a legtöbb kereskedelmi láncnak fejtörést okozott. A Tesco logisztikai központja szerint ugrásszerűen megnőtt az adminisztrációs munka és roppant nehéz előre kalkulálni az importtal, így ez önmagában is kérdésessé teszi a szabálynak való megfelelést. Ezen túlmenően a beszerzési ár jellemzően üzleti titkot képez, amelyet a kiskereskedelmi hálózatok nem szívesen adnak ki harmadik félnek.
A Tesco aggályait Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára is osztja, ugyanis véleménye szerint nemcsak a Tescónál, hanem a kisebb cégeknél is "hirtelen" döntenek az importról. A beszerzők szerint van, hogy 24 órán belül mutatkozik igény egy-egy áruféleségre, amelyet importból kell fedezni, illetve 24 órán belül adódik a szabad piacon olyan termékvásárlási lehetőség, ami jó üzletnek bizonyul. Erről a nagyok lemaradnak, tekintve, hogy be kell tartaniuk a kétnapos lejelentést. Bár a kereskedelmi hálózatok forgalmában az import jellemzően 10, legfeljebb 20 százalék körül mozog, a tétel jelentős ahhoz, hogy azt két nappal előre tervezzék. Vámos szerint a jogszabály hátterében az áll, hogy Magyarországnak valóban nem szabad az unió szemétlerakójává válnia, ám ténykérdés, hogy a transzparens, nagy láncok nem importáltak hulladékot - ezt az utóbbi évek élelmiszerbotrányai is igazolják, vagyis nem a neves kereskedők, hanem az importőrök, vagy kifejezetten csalásra alakult cégek "botlottak" meg. Nemcsak a kiskereskedelemben okoz adminisztrációs problémát a szabályozó, hanem ott is, ahol az adatbázis keletkezik. Nagy mennyiségű adatot kell feldolgozni ahhoz, hogy a szabály beváltsa a hozzá fűzött reményeket, vagyis az MgSzH ezek alapján képes legyen kiszűrni a kétes minőségű vagy hulladék kategóriába tartozó importot (például a lejárati időhöz közeli készleteket).
Fodor Attila, a CBA Kereskedelmi Kft. kommunikációs vezetője szerint az irány nem rossz. Eltekintve az adminisztrációs terhek növekedésétől, a CBA úgy véli, ez lehetőséget ad a gyenge minőségű termékek bekerülésének kiszűrésére. Megjegyezte azonban, hogy a CBA és a nemzetközi kereskedelmi láncok minőségbiztosítási rendszere is alkalmas arra, hogy kiszűrje a problémás termékeket. A CBA reméli hogy, a jogszabály képes lesz megregulázni azokat, akik kihasználva a korábbi kiskapukat, az itthon megszokott minőségi szint alatt levő termékeket hoztak be és terítettek a boltok polcain. Az árjelentési kötelezettséggel kapcsolatban a CBA bízik abban is, hogy a szakigazgatási hivatal megfelelően kezeli az üzleti titoknak minősülő adatokat.
