Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Stabilitás Pénztárszövetség az egészségpénztárak funkcióinak lehetséges bővítéséről ma juttatja el javaslatait az illetékes kormányzati szerveknek - derült ki azon a beszélgetésen, amin a KPMG tanácsadó cég által erről készített tanulmányt mutatták be. A szektor most jutott el arra a szintre, amikor szervezettsége alapján alkalmas arra, hogy a társadalombiztosítástól vállaljon át feladatokat - mondta Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának tanácsadó igazgatóhelyettese. A felvázolt elképzelések között szerepel, hogy a kasszák aktív szerepet lássanak el az ápolásbiztosításban (fejkvóta alapján), és kapjanak lehetőséget a házi- és gyermekorvosi feladatok ellátására. Utóbbihoz - fejtette ki Sinkó - szükséges az önkéntes pénztárak törvényi szabályozásában foglaltaknak megfelelően megalkotni az elismert pénztárakról szóló külön törvényt. A szövetség javasolja azt is, hogy a kasszák végezhessék a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatások szervezését, illetve részt vegyenek az ellátásszervezésben. Mint elhangzott: mindenképpen kell a változás, hiszen a társadalombiztosítás egyedül nem lesz képes kellő színvonalú szolgáltatást finanszírozni.
A szövetségen kívüli egyetlen jelentős szereplő, a Patikapénztár vezetője, Lukács Marianna lapunk érdeklődésére elmondta: az ápolás kizárólag az önkéntes pénztár negyedik ágaként (nyugdíj, egészség, önsegélyező, ápolás) képzelhető el, hiszen ez illeszkedik az Európai Unió gyakorlatához. A jelenleg önkéntes alapon működő egészségpénztárak átalakításával kapcsolatban (az "elismert" megjelölés Lukács szerint az 1997. évi nyugdíjreformot idézheti) azonban úgy látja, az új szabályozás esetleges kialakításakor mindenképpen szükséges lenne a pénztártagok vagyonát és tulajdonát védő törvényi garanciákat építeni a rendszerbe. Emlékeztetett arra, hogy "egyes piaci szereplők tavaly kísérletet tettek a tagok tulajdonában álló magánnyugdíjpénztárak pénzintézetek birtokában álló magán-nyugdíjbiztosítóvá történő átalakítására". A törvény megszületését pedig tulajdonképpen Sólyom László akkori köztársasági elnök akadályozta meg.
