Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének tegnap közzétett adatai szerint a bankok portfóliója az idei második negyedévre határozottan romlott. A részvénytársasági hitelintézeteknél a 90 napon túl lejárt lakossági hitelek aránya három hónap alatt 7,3 százalékról 8,1 százalékra emelkedett. Logikus lenne, ha mindezt a forint gyengülése (vagy inkább a svájci frank látványos erősödése) számlájára lehetne írni. A statisztika azonban azt mutatja, hogy a forintkölcsönök visszafizetésénél látható nagyobb megroggyanás. Míg ugyanis a 90 napon túl nem fizetett hitelek aránya a deviza esetében "csak" nem egészen 0,6 százalékponttal emelkedett, ugyanez a forintnál 1,4 százalékpontra rúgott. Az újabb átstrukturálások (amikor a bankok az adós fizetőképességének megrendülése miatt a hitelnél például moratóriumot adnak vagy meghosszabbítják a futamidőt) is a forintkölcsönöknél emelkedtek jelentősebben meg.
Érdekes módon a segítség ezen formája a cégeknél kifejezetten visszaszorulni látszik. Az első negyedévben ugyanis a forinthiteleknél még 1,5 százalék, a devizánál pedig 3,7 százalék volt az átstrukturálás aránya (a frissebb számokat lásd táblázatunkban). Úgy tűnik azonban, hogy ez nem javulás, hanem éppen ellenkezőleg, az egyre jobban tornyosuló fizetési gondok következménye. A 90 napon túli tartozások aránya ebben a körben a forint- és a devizakölcsönöknél egyaránt majdnem két százalékponttal emelkedett egyetlen negyedév alatt. A vállalati kölcsönöknél a 90 napon túli tartozás aránya júniusban a forinthiteleknél 12,3 százalékra, a devizakölcsönöknél pedig 9,3 százalékra emelkedett.
A bankok ilyen körülmények között érthető okokból általában nem szívesen nyilatkoznak sem saját portfóliójuk minőségének alakulásáról, sem pedig arról, hogy saját állományuk az árfolyamok alakulása következtében miként alakul. A K&H-nál érdeklődésünkre csak annyit mondtak el, hogy a devizaalapú ingatlanfedezetű kölcsönök állománya 2010. március 31-én 578 milliárd forint, ezek többségét svájcifrank-alapon tartották nyilván.
A 90 napon túli késedelmes hitelek aránya az OTP Bank magyarországi alaptevékenységében 8,4 százalékról 9,1 százalékra emelkedett 2010 második negyedévében. A bank a lakossági devizahitelesek terheinek könnyítésére hozott intézkedései (a kétszeri kamatcsökkentés) összességében - tájékoztatták lapunkat a hitelintézetnél - a svájci frankos jelzáloghitel-adósok szempontjából mintegy 13 forintos forintárfolyam-erősödés hatásával egyenértékűek 10 millió forint összegű, 20 éves futamidejű kölcsönt feltételezve. Ugyancsak érinti egyes svájcifrank-alapú fogyasztási, valamint lakás-, illetve jelzálog típusú hitelek meglévő állományát az a differenciált kamatcsökkentés, amelynek hatását a törlesztőrészletekben október 1-jétől érzékelhetik az ügyfelek.
A bank tájékoztatása szerint a 60 napon túli késedelmes kintlévőségek gyarapodása már lassul. Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy - mint elmondták - a svájcifrank-állomány minősége akkor stabilizálódhat, ha a svájci frank árfolyama 200 forint körüli szinten megnyugszik. Ez azonban egyelőre (az újabb történelmi csúcs beállítása után) meglehetősen kilátástalannak látszik.
