Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hazai kis- és középvállalkozások közül 70-80 ezer cég rendelkezik exportárbevétellel, esetükben mindenképp indokolt a devizahitelezés fenntartása - mondta Dercsényi György, a Raiffeisen Bank kisvállalkozási üzletágának vezetője. A szakember szerint ugyanakkor a kkv-réteg számottevő része közülük sem az árbevétel devizanemében - jellemzően euróban - vett fel hitelt, hanem náluk is a svájci frank volt a "nyerő", ám a cégek az árfolyamkockázattal sokkal inkább tisztában voltak. A Raiffeisen szakemberének becslése szerint a mintegy 900 milliárd forint kkv-hitelállomány körülbelül 10 százalékára rúg a nem fizetett hitelek aránya. A kölcsönök 55 százaléka devizában denominált, ezen belül azonban jelentős átrendeződés figyelhető meg: a svájcifrank-alapú hitelt egyre többen váltják át euróra, illetve az árfolyamkockázatot futni nem akaró/bíró ügyfelek esetében - főleg a folyószámlahiteleknél - egyre többen forintra cserélik a hitelt (vállalva ugyanakkor a váltás révén beégett veszteséget is). Dercsényi György nem titkolta: a forintra váltó ügyfelek jó részét maga a bank "terelte" ebbe az irányba, a finanszírozás további fenntartása érdekében. A kkv-körben egyelőre csak a válságtűrő, jó ügyfelekért folyik komoly harc, ám mivel ma már minden forint számít a cégeknek, így a vállalkozások a banki költségeket is egyértelműen górcső alá veszik. Így tör előre a teljeshitelköltség-kimutatás, illetve a Bubor-alapú árazás - utóbbit egyébként az idei év első felétől a Raiffeisen is alkalmazza.
