Megbolondította a magyar kiskereskedelmi forgalmat a forint hektikus mozgása. A Nielsen piackutató adatai szerint a tavalyi második félévben a gyenge forint megélénkítette a határ menti bevásárlóturizmust, és mivel a hipermarketek ereje jelentős ezen régiókban, így a külföldiek erősítették a nagy alapterületű üzletek belföldi piaci pozícióit. Ám idén az első félévben a forint újbóli erősödése miatt kevesebb külföldi jött át vásárolni, ami miatt a hiperek szinte azonnal egy százalékot veszítettek piaci részesedésükből - mind élelmiszerben, mind vegyi áruban. Kérdés, hogy a második félév elején tapasztalt forintgyengülés mennyiben járul hozzá a hiperek piaci részesedéséhez.
A határ menti bevásárlóturizmus a közepes méretű üzleteket érintetlenül hagyta, így a Nielsen adatai szerint a szupermarketek, illetve a kényelmi boltok piaci részesedése szinten maradt. Viszont vélhetően a lakosság visszafogott fogyasztási hajlandósága miatt erősödött a kis alapterületű üzletek részaránya. Ennek az az oka, hogy a családok a saját vásárlásukat visszafogva nem hiper- vagy szupermarketbe mennek, hanem a kis választékkal (lényegében ingerszegény termékkínálattal) működő boltokban költenek kizárólag a legszükségesebb napi fogyasztási cikkekre.
A háztartások újfent preferálják a drogériákat, ezek piaci részesedése az első félévben további két százalékkal nőtt, aminek az az oka, hogy egyre több vegyiáru-lánc jelenik meg a kisebb településeken, illetve vonzó saját márkás termékeket kínálnak.
