Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) is támogatja a kormányzat programját az oktatási rendszer átalakítására, jóllehet a szervezetet leginkább a szak- és felnőttoktatás érdekli. Parragh László, az MKIK elnöke szerint a szakoktatásban végzettek elhelyezkedési mutatói, illetve a szakoktatásban részt vevők száma jelzi, hogy a jelenlegi rendszer nem életképes, rontja a magyar versenyképességet és nem szolgálja a hazai vállalati szektor érdekeit. Parragh úgy véli, a német rendszerű duális szakoktatási rendszerre kellene áttérni, amelynek egyik alapeleme, hogy a diák az elméleti oktatás mellett valódi munkahelyen valódi szakoktatásban részesül, ami nem idegen a hazai oktatási rendszertől. Olyannyira nem, hogy Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár tegnap a kamara rendezvényén arról beszélt: a kormány gondolkodik azon, hogy visszaállítsa a hároméves szakmunkásképzést, például egy év munkahelyi gyakorlati idővel megfejelve.
Az MKIK adatai szerint most a szakoktatásban végzettek átlag 35 százaléka képes saját szakmájában kilenc hónapon belül elhelyezkedni. Vannak persze kiugró területek, mint az egészségügy, ahol 67 százalékos az elhelyezkedési arány, de a könnyűiparban például csak 1-2 százalékos. A szakiskolai kapacitáskihasználtság jelenleg 50 százalék körül alakul (a felnőttoktatás 70, míg a gimnázium 90 százalék körüli), vagyis van lehetőség a szakmacentrikus oktatás erősítésére - tette hozzá Parragh László.
A szakoktatásban végzettek gyenge elhelyezkedési rátája nem új keletű, a kilencvenes évek elején is hasonló problémával küzdött a szakképzés, arról nem is beszélve, hogy a szakiskolákba a tanulásban kevés eredményt elérő diákok kerültek be - csakúgy, mint manapság. Parragh szerint annyiban ma más a helyzet, hogy a kilencvenes évek elején a gazdasági szerkezetátalakítás miatt megszűnő vagy nehéz helyzetbe került vállalatok miatt nem tudtak elhelyezkedni a szakoktatásban végzettek.
Czomba Sándor szavaiból kiderült, ma viszont az a probléma, hogy egy szakma ismeretének nincs értéke. Mint fogalmazott: a kormány forradalmi áttörésre készül az oktatás területén (is). A garancia arra, hogy a szakoktatásban végzettek képesek legyenek a későbbiekben elhelyezkedni, az az egymillió munkahely, amelyet a kormány szeretne létrehozni. A kormány visszaállítja a munka becsületét - szögezte le Czomba. A Napi kérdésére az államtitkár elmondta, hogy a kormány szívesen látná, ha a kamarák a jelenlegi 27 helyett jóval többféle szakoktatást szerveznének. Ezen a területen szorosabbra fűznék a szálakat az MKIK-val, de a kormányzat feladata lenne a szakoktatási rendszer irányítása és felügyelete - hangsúlyozta a politikus.
