Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Noha előzetesen a 29 pontos gazdasági akcióterv véleményezésére kérték fel, a magyar parlament anélkül fogadta el a pénzintézeti különadóról és a devizaalapú jelzálog-hitelezés betiltásáról szóló jogszabályt, hogy az Európai Központi Bank (ECB) kifejthette volna azokról a véleményét, márpedig annak elemei a hatáskörébe tartozó területeket érintenek - adta közre pénteken a frankfurti intézmény. Az ECB rámutatott: a bank véleményének kézhezvételéig Magyarországnak fel kellett volna függesztenie a törvényjavaslat elfogadását.
Márpedig kifogásolnivalója volt az ECB-nek. A banki különadóval kapcsolatban problémásnak tartják, hogy a magyar adó kivetésének indoka, a bevételek általános költségvetési célú felhasználása a szervezet szerint "nem szolgálja a pénzügyi stabilitás fokozásának általános célkitűzését". Az ECB értékelése szerint az adó visszavetheti a banki hitelezést és drágíthatja a háztartások és vállalkozások hitelfelvételét, ezáltal pedig késleltetheti a magyar gazdaság kibontakozását. A finanszírozási lehetőségek romlását vetíti előre, hogy a különadó nyomán egyes bankok és más pénzügyi intézmények visszafoghatják magyarországi tevékenységüket. A kivonulás veszélye már csak azért is fennállhat, sőt más iparágakra is hatással lehet, mivel bármely "gazdasági ágazat ilyen, eseti jellegű megadóztatása bizonytalanságot kelthet az üzleti vállalkozásokban, így káros hatású a hosszú távú növekedésre" - írta az ECB, amely átfogó hatásvizsgálat elvégzését javasolja a banki különadóval kapcsolatban.
A magánszemélyeknek nyújtott devizaalapú jelzáloghitelek betiltása ellentétes lehet az Európai Unióról szóló szerződéssel, mivel az határon átnyúló hatással bír. Az EU működéséről szóló szerződés 63. cikke ugyanis úgy rendelkezik, hogy tilos a tagállamok, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti tőkemozgásra és fizetési műveletekre vonatkozó minden korlátozás. Az ECB emlékeztet: az alkalmazott jog szerint nem a tagállam, hanem uniós intézmények hatáskörébe tartozik annak megállapítása, hogy a tiltás ütközik-e a tőke és fizetések szabad mozgásának elvével. Ugyanakkor a frankfurti bank "üdvözli a magyar hatóságok azon általános célkitűzését, hogy korlátozzák a további makropénzügyi egyensúlytalanságok felépülését, és tudomásul veszi a devizahitelezés magyarországi szabályozásának közelmúltbeli változásait".
