Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem tűnt úgy, hogy hajnali ötkor bárkinek érdemes lett volna a nagybani piacon árra vonatkozó kérdéseket feltenni, mindenki túl van már az éjféli csúcson, a készletek jelentős része elfogyott. Ilyenkor jönnek a kis vevők, akik olcsón vesznek és drágán adnak. - Sárgadinnye ára? Mint tegnap? 100-120? - kérdezte kísérőm, Földesné Kocsis Mária, a Budapesti Nagybani piac Zrt. marketingasszisztense az egyik termelőt a dinnyesoron. - Száz körül - felelte a termelő enerváltan. Két termelővel odébb a görögdinnye áráról kérdezősködtünk: - Mint tegnap? Egy százas? - Venni akarnak? - kérdezett vissza a termelő. - Legfeljebb egyet, ha szép. - Egyet adok én maguknak ingyen is - ismerte Máriát a termelő, idegennel nem udvariaskodna hajnalban. - Nem cipelnénk körbe, csak az ára érdekel. - Őszintén szólva 85-nél tartunk, tegnap kilencvenért is elment. Az ár titok kategória, mások százast mondtak - nem kell mindenkinek tudnia, mi a tuti.
Az árak napon belül is változnak. Épp annyira meglephetik az áringadozások a termelőt és a vevőt, mint a parketten a remegő kezű kisbefektetőt. Az időjárás nagy úr, hiába tervezik el a termelők előre a szezont, az eső vagy a nap bármikor keresztülhúzhatja a számításukat - mondta Földesné Kocsis Mária. Ilyenkor "borulnak" azok az árak is, amelyeket a piaci nagytermelők hónap elején megkötöttek a nagyfelvásárlóval - persze minél nagyobb tételről van szó, annál kisebb az áringadozás is. Idén az eperszezon elején gyönyörű áru volt, mindenki bámulatos szezonra számított - majd elvitte a szezont a víz. Amint vége lett az esőzésnek, volt eper, de sokan fel sem hozták a termést. Mire felkerült volna a nagybanira, vagy összetörik, vagy megpenészedik. Az importdinnyéseknek viszont most jó - mutatott rá a sorra. Több hetet késett a magyar termés; ilyenkor az importálók már rendszerint ki sem nyitnak, most viszont tömve vannak áruval. Néhány száz méterre odébb már a magyar dinnyések is megjelentek.
Az időjárás mellett az is bezavar, ha nagy mennyiségű áru érkezik egy-egy fajtából a nagybanira. Ráadásul megesik, hogy ez a piac lutri a vevőnek (zöldségesek, piaci kofák), nemegyszer előfordul hogy a termelő közvetlenül jelenik meg a hagyományos piacokon (bőséges árualap idején) és ott ugyanannyiért értékesít, mint a nagybanin.
A termelők nem szívesen beszélnek az árról, holott a budapesti nagybani piac Magyarországon és a régióban is árat diktál. A magyar zöldség- és gyümölcsfogyasztás 35-40 százaléka jelenik meg a piacon - tudtuk meg Házi Zoltántól, a zrt. vezérigazgatójától. Egyedül a varsói hasonlít méreteiben és szervezettségében a budapestihez, sem a prágai, sem a bukaresti nem ilyen jelentős. Szlovákiában nincs, legközelebb Bécsben van, illetve délre, a horvátoknál, Rijeka környékén, de azok is kicsik. Itthon van még egy számottevő, Dorozsmán, oda járnak át a románok, mert bár van Temesváron egy nagybani kezdeményezés, de "nem az igazi". A budapesti nagybanira a szlovákok és lengyelek járnak, sőt látható ukrán rendszámú autó is, ám Kocsis Mária szerint az ukránokra nem jellemző a személyes vásárlás, inkább kapcsolatrendszert építenek ki. A szlovákoknak megéri itt vásárolni, gyenge a forint és jellemzően nagyobb a pesti árualap, mint a határon túl.
A budapesti nagybanin a becslések szerint - a gépkocsik behajtáskor mért súlya alapján - évente 400 ezer tonna áru cserél gazdát, ám az értéket nem lehet megbecsülni - mondta Házi. A zrt. forgalma 2009-ben 4,7 százalékos növekedéssel, 2,29 milliárd forintra nőtt, magas bázist adva 2010-hez. Az idei első félév forgalma 1,129 milliárd lett, ez 4,8 százalékos erősödés. Házi szerint idén valamivel kevesebb a beérkező áru, a forgalomnövekedés mögött pedig az húzódhat meg, hogy változtak a kereskedelmi szokások. Ma már a vevő (vagyis a kereskedő, viszonteladó) egyszerre kevesebbet vásárol a nagybanin, viszont többször jön. A termelőnek igazodnia kell, többször is visszahozva az eladatlan készletet. Ez a nagybaninak azért jó, mert a 900 rendszeres bérlő mellett a napi belépősök száma gyarapszik. Jelenleg 1200 termelő jelenik meg a piacon naponta, havi rendszerességgel 28 ezer beérkezőt generálva.
