Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem jelent szignifikáns forgalomkiesést a kiskereskedelemben a kistermelők portékájának egyszerűbb értékesítése - mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Az agrártárca május 30-án bocsátott ki miniszteri rendeletet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről, amelyben könnyíti a kistermelők "piacra jutási" feltételeit. A lapunk által megkérdezett kereskedők szerint az azóta eltelt közel két hónapban egyelőre "tanulják" a piaci szereplők a jogszabályt. A szövetségnek minden kereskedő fontos - hangsúlyozta Vámos -, és az, hogy a kistermelők egyszerűbben kereskedhetnek a termékeikkel, színesíti a piacot. Hasonló véleményen van Fodor Attila, a CBA Kereskedelmi Kft. kommunikációs vezetője, aki szerint valóban pluszt jelenthet egy-egy helyi kiskereskedőnek, ha a boltjában kistermelői portékát is kínálhat. Sem a CBA-tól, sem a többi kereskedelmi hálózattól nem volt idegen a magyar termelői portéka "belistázása".
Néhány nemzetközi lánc a magyar piaci megjelenésekor célként tűzte ki, hogy a nagy alapterületű üzleteinek egy részét egyfajta piactérként kívánja működtetni, helyet adva a termelőknek, ám ezek a kezdeményezések végül hamvukba holtak - magyarázat nélkül. Fodor Attila szerint nem feltétlenül a kereskedelmet kell emiatt hibáztatni, hiszen a kereskedőnek elsősorban az áruellátás a feladata. A kistermelő, őstermelő azonban nem minden esetben képes azonos volumenben, megfelelő minőségben termelni, így általa nem biztosítható a folyamatos áruellátás. Leszögezte viszont, hogy akik erre képesek, azok már jelen vannak a kiskereskedelem polcain - igaz, ennek feltételei meglehetősen szigorúak voltak. Fodor szerint akkor lesz igazán jó a jelenlegi könnyítés, ha a nemzetközi láncok - regionális szinten - támogatják azt. Ugyanakkor Fodor arra is figyelmeztet, hogy még nem egészen kiforrott a rendszer: sem a termelők, sem a kereskedők nem ismerik pontosan, milyen árkalkulációkat kell alkalmazni, milyen közterheket kell megfizetni egy-egy kistermelői portéka után.
Egyes vélemények szerint a kistermelői termékek értékesítésének könnyítése az élelmiszer feketepiacának egyfajta legalizálása, lévén a piacon egyáltalán nem ismeretlen, hogy a levágott disznó vagy az abból készült húskészítmények kéz alatt cserélnek gazdát. A legkisebb gazdaságoknak, ha ebből nem is éltek meg, de jó jövedelemkiegészítést jelentett. Vámos György szerint ez nem egészen így van, hiszen ha a termékek értékesítése egyszerűbb, akkor nagyobb mennyiségben jelenik meg a látható rendszerben (közintézményekben, kiskereskedelemben). A rendszerbe kerülő terméket bizonylatolni kell, vagyis láthatóvá válik.
A rendelet komoly perspektívát nyújthat a kiskereskedelmi piacra lépő kistermelőknek. Az sem kizárt, hogy a kistermelők önállóan alakítanak ki eladási végpontokat - ez nem ismeretlen az unióban -, ám ez esetben a növekedés magával hozza a kistermelői státusból történő kiesést vagy azt, hogy egy-egy bolt állandó fenntartása és működtetése szükségessé teszi a termelők szövetkezését.
