Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Megalapozottnak tartja az Éfosz (Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége) három tisztességtelen kereskedői magatartásról szóló beadványát a CBA, a Spar és Tesco ellen?
- Az Éfosz szíve joga, hogy beadványokat gyártson, aztán hogy azok megalapozottak-e, a hatóságnak kell eldöntenie. Zárójelben jegyzem meg, hogy a magunk részéről - hiszen az eljárásban én a Spart képviselem - nem tartom megalapozottnak, a másik két ügy részleteit nem ismerem. Az OKSZ részéről régóta mondom és most is fenntartom, hogy a kereskedő és a beszállító közti vitát nem feltétlenül az MGSZH-nak vagy egy bíróságnak kell rendeznie, mert az nem lehet cél, hogy egy üzleti kapcsolat egymás feljelentéséig jusson. Szerintem vissza kellene kanyarodni az eredeti gondolathoz: hogyan lehetne a kereskedők és a beszállítók együttműködésével olyan platformokat létrehozni, ahol a kisvállalkozásoknak lehetőségük van piacot találni, illetve növekedni. A jelenlegi túlszabályozott környezetben a kereskedő nagyon megfontolja, kivel üzletel - a felesleges vádaskodások és viták elkerülése végett.
- Az Éfosz beadványának volt előzménye, a tisztességtelen kereskedői magatartást tiltó jogszabály kötelezővé tette a kereskedőknek az üzletszabályzat nyilvánossá tételét. Finoman szólva kaotikus helyzet alakult ki az üzletszabályzatok körül. Volt olyan kereskedelmi lánc, ahol nem stimmeltek a leírtak a szerződéskötési gyakorlattal.
- Igen. Volt kavarodás. Tárgyaltunk az MGSZH-val, hogy mi kerüljön az üzletszabályzatba. Az utolsó pillanatig úgy tűnt, hogy sínen vagyunk, majd a nyilvánosságra hozatali határidő előtt egy vagy két nappal az MGSZH kiadott egy állásfoglalást, amely gyökeresen ellentmondott a korábban megbeszélteknek. Ez okozott kavarodást a kereskedőknél. Volt, aki emiatt nem is írt a dokumentumba kondíciókat, volt, aki óvatosan, de írt, és volt, aki meglehetősen nehezen értelmezhetően írta körül a saját gyakorlatát. Mikor ez megtörtént, újra egyeztetni kezdtünk a hivatallal, hogy mi jó, mi nem jó, majd jöttek a választások, és amikor úgy tűnt, hogy az MGSZH újra közzétesz egy állásfoglalást - amihez köthetőek lettek volna a kereskedelmi szabályzatok -, hirtelen nem lett semmi, az Éfosz pedig három cég esetében élt az erőfölényes kifogással. Hozzáteszem, hogy a bankszektoron kívül nincs még egy olyan szakma, ahol a szerződési szabályzatokat nyilvánosságra kell hozni. Nem is tudom, örüljek-e, hogy felzárkóztunk a bankok mögé.
- Most hány hatóság vizsgálódhat erőfölényes helyzetben a kereskedelmi láncok ellen?
- Az MGSZH biztosan és a Gazdasági Versenyhivatal is. A Spart például a két hatóság párhuzamosan ellenőrzi, ebből volt kavarodás is, a jogászok nem tudták eldönteni, hogy a versenyhivatalnak fel kell-e függesztenie az eljárást az MGSZH-eljárás alatt vagy sem.
- Az előfordulhat, hogy például valamelyik hatóság lefoglalja a számítógépes szervereket?
- Persze. Nem csak ahhoz van joguk, hogy a cégtől elvigyenek dokumentumokat, számítógépeket, hanem ahhoz is, hogy elmenjenek a cég vezetőjéhez és a lakásából vigyenek el "bizonyítékokat", akár személyes holmikat.
- De ezzel el lehet lehetetleníteni bármely kereskedelmi cég működését.
- Sarkítva igen.
- Van ennek értelme? Arra akarok kilyukadni, hogy jellemzően átlátható cégeket vizsgálnak.
- Nincs értelme. Én a magam részéről nem nagyon látom, mi a cél. Hogy megfojtsák egy-egy tíz-húsz éve épülő lánc kereskedelmi hálózatát, vagy az, hogy a jelenlegi helyzetben amúgy is nyereség nélkül működő cégektől vegyenek még el tőkét és osszák el a beszállítók között? Mert a jelenlegi jogszabályok aligha védik a kis- és közepes vállalkozásokat. Arra viszont jók, hogy a multi feldolgozóipari cégeket, amelyek 70-80 százalékos piaci részesedéssel bírnak egy-egy kategóriában, alaposan megvédik velünk szemben, holott akiknek nincs szükségük erre, azok pont ők.
- Ha menne a piac, akkor is ilyen feszült lenne a beszállító és a gyártó kapcsolata?
- Ezek a viták régóta fennállnak, és mindig találni olyan beszállítót, akinek épp problémája van. De egy mostani példát hadd mondjak. Épp gyenge az árualap a tejpiacon, ráadásul a forint is gyenge, vagyis megéri exportpiacra termelni - itthon is felment a termék ára. A különbség a korábbi időszakhoz képest (amikor épp olcsó volt a tej), hogy most senki nem akar a kereskedelmi láncok előtt trágyával kevert tejet öntögetni. Ha épp gyenge a piac, akkor azonnal előjönnek a beszerzési ár alatti értékesítést és gazdasági erőfölényt feszegető kérdések. Ez szerintem egyoldalú értelmezése a jogszabályoknak.
- Tudják már, hol érdemes lobbizni?
- Keressük. Azt már tudjuk, melyik minisztériumhoz tartozunk, de azt még nem, hogy pontosan ki felel az ágazatért. Miniszteri biztosról beszél a szakma, de hogy milyen hatáskört kap, nem tudni. Ugyanakkor szerintem most nem mi vagyunk a legfontosabbak.
- Az OKSZ szerint vészesen csökken a kis üzletek száma, a piackutatók szerint viszont továbbra sem mutatkozik szignifikáns koncentráció a hazai kiskereskedelemben. Ön hogyan látja a helyzetet?
- Azt gondolom, hogy tovább folytatódik a kis üzletek számának csökkenése, főleg azoké, amelyeknek nem sikerült lánchoz csatlakozniuk. Van még lehetőség profilváltásra, de sajnos egyre kisebb az esély, hogy ezzel megmeneküljön az üzlet. Emellett még látok nagyobb láncoknál is esélyt a koncentrációs folyamatra, főleg most, amikor egyre kisebb az ágazat nyeresége, sőt vannak veszteséges társaságok is.
