Májusban a sanghaji világkiállításon naponta átlagosan 23 200-an keresték fel a magyar pavilont, az expóra érkezők egytizede betért a magyar kiállítóhelyre, eddig 720 ezer, zömében kínai látogatót regisztráltak - tudtuk meg a kiállításon Mohr Richárdtól, az expo kormánybiztos-helyettesétől. A kínai rendezők azzal számoltak, hogy a kiállítás hat hónapja alatt 70 millióan keresik fel a expót.
A magyar pavilont - amelyben a mennyezetről lelógó gerendák között bukkan fel a gömböc - az általunk megkérdezett látogatók érdekesnek találták, véleményük szerint okos, magas informatikai kultúrával rendelkező nemzet a kiállító. Ugyanakkor kíváncsiak arra, hogy milyen gyakorlati haszna lehet a gömböcnek, erre ugyanis szerintük nem ad választ a kiállítás.
Tudomásunk szerint korábban már a Nasa is érdeklődött a találmány iránt, a hold- vagy bolygójáró járművek konstruálásakor ugyanis fontos szempont, hogy ha az eszköz felborul, akkor a kimozdulás után visszaálljon eredeti állapotába, ami a gömböc fő jellemzője. Az expó szervezői szerint egyébként a legnagyobb technikai kihívású pavilon a magyaroké - mondta Mohr Richárd. Magyarország a központi költségvetésből 2,6 milliárd forintot költött a pavilonra (a tervezésre, az építésre, az üzemeltetésre), a kulturális programokra, illetve a kommunikációra 100 millió forintot helyezett tartalékba.
A magyar közelében található - szintén bérelt - cseh pavilon költsége meg nem erősített információnk szerint ennek többszöröse volt, alapterülete viszont csupán a duplája. A románok saját - vagyis nem béreltet - pavilont építettek, a 2000 ezer négyzetméteres alapterületű, többszintes épület tervezésére, építtetésére és majdani lebontására 2,4 millió eurót biztosított a 2009-2010-es központi költségvetésből a román kormány - mondta lapunknak Nagy Ferdinánd, az expó kormánybiztosa, aki azt is hozzátette: szeretné, ha a kiállítás után is fennmaradhatna az épület.
A napokban egyébként tíz bortermelő mutatkozott be, abban bízva, hogy sikerül betörniük a kínai piacra. Ez ügyben már megtették az első lépéseket, főleg mezőgazdasági technikákat akarnak meghonosítani - mondta a Napinak Mohr. Jóllehet a turizmus terén nagyságrendi változást nem érhet el Magyarország, bármit is mutasson be a pavilonban, ezért inkább a magyar-kínai gazdasági kapcsolatokra akarja építeni a kiállítást, ennek keretében például a Magyarországon sikeres cégeket - például a Huaweit - "hívják segítségül", a pavilonba. Szintén felhívhatja Magyarországra a figyelmet az augusztus 22-i magyar nap, amikor várhatóan kormányzati szereplők, a gazdasági és a kulturális élet rangos személyei vesznek részt a rendezvényen.
