Noha általában év elejére lezárulnak az élelmiszerláncok és beszállítóik közötti ártárgyalások, az idén még mindig több élelmiszer-ipari gyártó várja a folyamat végét. A csúszás oka, hogy tavaly az élelmiszer-ipari termékpályakódex helyébe lépő tisztességtelen forgalmazói magatartásról szóló törvény értelmezése sok félreértésre adott okot. A legtöbb probléma abból adódott, hogy a két érintett fél több kondíció, elnevezés jelentésén mást-mást - jellemzően a számára legkedvezőbb jelentéssel bíró változatot - értett. A legvitatottabb az úgynevezett logisztikai díj megítélése volt, végül az MGSZH álláspontja szerint jogszabályba ütköző, ha egyes áruk boltokba szállításáért még díjat is kell fizetnie a beszállítónak.
A Napi értesülése szerint egyelőre nem szándékoznak a hivatalhoz bejelentést benyújtani az élelmiszergyártók, azonban nem kizárt, hogy az ÉFOSZ kijelölt albizottsága hamarosan lép az ügyben, de csak azt követően, hogy befejeződtek az ártárgyalások.
A beszállítói szervezet több magyar és külföldi tulajdonban álló lánc üzletszabályzatában is talált kifogásolható passzust. Ám az új jogszabály hatásának megítélése korántsem egyforma a beszállítók esetében sem, a legtöbb lánc ugyanis az úgynevezett háromszoros nettósítás mellett döntött a másodlagos visszatérítések alkalmazása helyett. Ez pedig azzal járt, hogy csak a visszatérítések összegével csökkentett áron hajlandóak átvételi árat közölni és azok a cégek, amelyek korábban brand marketinget folytattak a boltban és hajlandóak fizetni az elit helyeken való megjelenésért, most a korábbi ár többszörösét is fizethetik ugyanazért a szolgáltatásért. Ráadásul egyelőre még annak sem látszik a leghalványabb jele sem, amit a gyártók reméltek a törvénytől: legalább átláthatóvá vált volna a láncok árképzése és kiderülne, hogy egyes termékek esetében mi is a valós átadási ár. Szakértők szerint egyelőre ugyanis a legváltozatosabb taktikákkal próbáltak megfelelni a forgalmazók a törvény előírásainak.
A tisztességtelen forgalmazói magatartás vizsgálatával megbízott Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) által szervezett konzultációk is csak lassan hoztak eredményt. A hivatal által május elején közzétett értékelés szerint a már közzétett és általuk átnézett 26 üzletszabályzat egy része továbbra is tartalmazott egyértelműen törvénybe ütköző passzust. Például a kötelező polcdíjat, piackoordinációs díjat, logisztikai díjat, adatszolgáltatási díjat (amennyiben az a szerződéses kötelmekre terjed ki), EDI szolgáltatási díjat, vagyis a számítógépes rendszer működtetéséhez való hozzájárulást várt el a forgalmazó, de arra is akadt példa, hogy az üzletszabályzatban előírták: a szállítónak meg kell fizetnie a belistázási és listán tartási, valamint termékcsere díjakat. A legtöbbször a nem egyértelmű megfogalmazás vagy egyes fix díjtételek pontos összegét hiányolta a hivatal, de olyanra is volt példa, hogy nem egyezett az MGSZH-nak megküldött és a lánc honlapján szereplő szabályzat. A hivatal mostanáig adott haladékot a javításra, a következő időszakban azok számíthatnak vizsgálatra, akik nem javítottak.
