A fogyasztók akkor fizetnek az internetes tartalomért, ha az különleges, máshol nem elérhető, valamint gyors - foglalta össze a PwC Lappiaci kilátások című tanulmányát Havas Katalin, a Magyar Lapterjesztők Egyesületének főtitkára a Média Hungary konferencián. Az olvasók a print árának átlagosan 62 százalékát hajlandóak kifizetni az online tartalomért, de csak akkor, ha nincs ingyenes alternatíva. A legnagyobb értéke az üzleti híreknek van, a kutatás szerint 98 százalékot fizetnének érte, ezt követi a sport, amiért az újság árának 77 százalékát adnák.
Az új médiatörvény megszületéséig (ez piaci információk szerint 2011 januárjában léphet hatályba) fel kellene függeszteni a több tucat, soron lévő vagy előkészítés alatt álló rádiós frekvencia pályáztatását, mert az új jogszabály a jelenlegihez képest más koncepciók alapján tendereztetné a frekvenciákat Bíró Balázs, a Kiss és Bíró ügyvédi iroda munkatársa szerint. Gyuricza Péter ORTT-tag nem ért egyet a moratóriummal.
A jelenleg 197 csatornát számláló rádiós piacról Pakots Zsolt, a Class FM vezérigazgatója úgy fogalmazott: a gyakorlatban nincs érdemi választási lehetősége a hallgatóknak. Márton Dávid, a Rádió1 ügyvezetője nem osztotta ezt a vélekedést, szerinte ugyanis az uniformizálás csak azt jelenti, hogy az adók többsége zenei műsorokat sugároz, de ezek között van különbség. Ma a lakosság 83 százaléka mindennap hallgat valamilyen adót. Tirts Tamás, az ORTT tagja szerint színesebb piacot szeretne a hatóság, s a pályáztatás során ennek érvényt is kellene szerezni.
A jelenlegi magyarországi rádiós piacon bővülésre nincs szükség, már csak azért sem, mert a hirdetők nem akarnak az eddiginél többet költeni erre a szegmensre - tette hozzá Kerti Attila, a Maximize ügyvezetője.
