Továbbra is kevés lehetőségük van a kiskereskedőknek a bérfejlesztésre, hiszen a forgalom továbbra is esik - amíg az eladásokban nem érződik a reálkeresetek növekedése, addig nem is várható érdemi változás e téren. A kiskereskedelemben jellemző a minimálbér és a bérminimum alkalmazása, erre rakódik rá a túlóra vagy a vasárnapi pótlék. A szektorban még úgy is nyomottak a bérek, hogy a válság előtti időszakhoz képest 25-27 ezerrel kevesebben dolgoznak itt, emellett csökken a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma, jelentősen nőtt viszont a részmunkaidősöké - mondta lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Az mindenképpen jó hír, hogy erősödött a reálbér az év elején - tette hozzá -, kérdés azonban, hogy ez mikor jelentkezik a kiskereskedelmi forgalomban.
Az is kérdés, hogy egy esetleges forgalomemelkedésből származó többletforrást bérfejlesztésre vagy létszámnövelésre használnának-e a piaci szereplők, amelyek most amúgy is gondban lehetnek: nem tudni ugyanis, mi lesz a vasárnapi nyitva tartással, amelynek megszűnése gyökeresen változtathatja meg a munkaerő- és bérterveket. Vámos szerint egy esetleges vasárnapi zárva tartással eleve kiesik az 50 százalékos pótlék, ami önmagában is megnyirbálná a szektorbeli kereseteket, ehhez adódik a forgalomcsökkenés, ami ugyancsak a bérek visszafogásához vezet.
Egy előzetes számítás szerint 30-35 ezer munkavállalót érinthet közvetlenül a kiskereskedelemben a vasárnapi szünnap, ez a szektorban dolgozók szűk 10 százaléka; számukra lényegében eltűnnének a túlóra- és bérpótlékpénzek, amelyeket 2009-ben amúgy is jelentősen megkurtítottak a munkaadók. A vasárnapi zárva tartás hatásairól most készülnek a tanulmányok, amelyek heteken belül publikussá válnak. Addig a kiskereskedők érdemben nem kívánnak állást foglalni az ügyben; nagy részük szerint politikai döntés várható, amelyekhez nagyon nehezen tudnának felsorakoztatni szakmai, adott esetben a bérszerkezetre vonatkozó ellenérveket.
