Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A vállalati hitelezésben 2007 óta tartó szigorítási ciklus valószínűleg véget ér, de a szigorú hitelezési feltételek fennmaradása továbbra sem támogatja a gazdasági fellendülést - állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a bankok hitelezési vezetői körében végzett felmérése alapján. Ez különösen igaz a beruházási hitelek esetén, ahol a bankok növekvő hitelkeresletet érzékelnek. A részletes adatokból kitűnik, hogy a hitelhajlandóság javul, az első negyedévben a bankok mintegy ötöde növelte volna kihelyezéseit, a következő félévben azonban már a hitelintézetek háromnegyedére is igaz lehet ez. A növekedést banki oldalról leginkább az iparági gondok és a kockázati tolerancia gátolják. Nyilvánvalóan nem csak ez azonban a gond. Hiába növekszik a hitelkereslet és a hitelezési hajlandóság egyaránt, ha a kemény feltételeknek csak kevés cég tud megfelelni. A bankok harmada pedig az első negyedévben tovább szigorított a hitelkeret maximális nagyságánál, ennél is nagyobb arányban növelték a kockázatosabb ügyleteknél alkalmazott felárat. Az utóbbi téren pedig a drágítás folytatódhat a következő félévben is.
A bankok egyébként a vállalati üzletágban is egyre több hitelt strukturálnak át annak érdekében, hogy a nehéz helyzetbe került ügyfelek fizetőképességét helyreállítsák. 2010 első negyedévének végére a nagyvállalati és a kis- és középvállalati (kkv) hitelállomány egyaránt megközelítőleg 3,5 százalékát, míg az üzleti célú ingatlanhitelek esetében a portfólió 13 százalékát alakították át (ez jellemzően futamidő-hosszabbítást, illetve tőkefizetési moratóriumot jelent). A kkv-szegmensben a forinthitelek, míg a nagyvállalatoknál a devizahitelek átstrukturálása dominált. A bankok várakozásai alapján 2010 végére közel megduplázódik az átstrukturált állomány a vállalati és üzleti célú ingatlanhiteleknél az első negyedévihez képest.
Ezen a téren a lakosságnál már csak kisebb mértékű növekedésre számítanak a bankok. A háztartási hitelállományban a lakáscélú hiteleknél 4 százalék, a szabad felhasználású jelzáloghitelnél 8 százalék, míg a gépjármű-finanszírozásnál 5,5 százalék körül volt az átstrukturálás aránya az első negyedév végén. Igazán rosszul hangzik azonban, hogy a jelzáloghiteleknél az átstrukturálásokat követően ismételten nem fizető adósok (30 napon túli fizetési késedelembe esők) aránya jelentősen emelkedett a 2009 negyedik negyedévére vonatkozó felmérés eredményeihez képest. Mint az MNB ráadásul kiemelte: az átstrukturált hitelállomány még fiatal, többsége a türelmi időszak elején tart, ezért a hitelminőség még romolhat a türelmi időszak lejárta után, amennyiben az adósok fizetőképessége nem javul érdemben. (A lakossági hitelezés alakulásáról további részletek a napi.hu-n.)
