Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tavaszi szezonban nem látszik érvényesülni a tavalyi élelmiszertermékpálya-kódexben megfogalmazott konszenzuson alapuló 80 százalékos magyar termékarány a kiskereskedelmi polcokon (jóllehet a kereskedők végül ki is hátráltak az önszabályozásból, viszont mindegyikük önmérsékletet ígért az import terén).
Mindenből van bőségesen, ám például a CBA lánc a legnagyobb jóindulattal sem képes most 60 százalék fölé emelni a magyar zöldség-gyümölcs arányt. Fodor Attila, a cég kommunikációs vezetője lapunknak elmondta, igyekeznek mindent megtenni a minél nagyobb magyar termékarányért, ám némely esetben szűk a belföldi árualap, amely képes lenne ellátni a láncban felmerülő igényeket. Így gyakran az importtermék belistázására kényszerülnek. Ám nem elsősorban emiatt kerül külföldi primőr a boltok polcaira. Fodor Attila szerint sajnos a magyar termék gyakran a duplájába kerül az importnak. Ilyen nagy árkülönbségnél képtelenség csak a magyar terméket a pulton tartani, hiszen a forgalomból is jól látszik, hogy a fogyasztók az olcsó tömegtermékeket keresik, a magas minőséget egy-egy kategóriában képtelenség eladni. Sokan választják a magyar terméket, de a fogyasztási szokásokban továbbra is vezető szerepet tölt be az ár kérdése.
A kereskedő nem nagyon tehet mást, mint az olcsóbb termék megjelenítését - mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Ha nem ezt tenné, a határ menti fogyasztók külföldön vásárolnának be. Ugyanakkor az üzletek vonzáskörzete összeér, vagyis ha a határ mentén olcsóbb termék jelenik meg, akkor az az ország belső területeiről vonz vevőket, így érvényesül a nyitott kereskedelem - jegyezte meg Vámos.
