A magánbiztonsági ágazat nem pénzt kér az új kormánytól, hanem a jogalkotási törvény betartását, vagyis azt, hogy a szektort érintő kérdéseknél vonják be a civil szervezeteket, érdekképviseleteket is a jogalkotásba, legyen konstruktív az együttműködés, hogy megelőzhetők legyenek a végrehajthatatlan jogszabályok - mondta a Napi érdeklődésére Német Ferenc, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke. Az utóbbi években ugyanis több olyan döntés is született, amelyek gyakorlati hatásait nem mérték fel és az érdekképviseletek jelzései ellenére végrehajtották őket - ilyen volt például a rendőrség és a határőrség integrációja vagy a fegyvertartási törvény idei háromszori módosítása.
Fontosnak tartanák azt is, hogy a szakmai kérdésekben a rendvédelmi szakembereket is hallgassák meg, azok is kerülhessenek döntéshozói pozícióba a minisztériumban, mivel így a gyakorlati végrehajtás szempontjai is bekerülhetnének a jogszabályokba és a gyakorlatban felmerülő problémákra gyors válaszok születhetnének. A kamara szerint elengedhetetlen lenne, hogy az igazgatásrendészeten belül ismét legyen a több mint 120 ezer embert foglalkoztató ágazattal kapcsolatot tartó, a folyamatban lévő ügyek koordinálását végző munkatárs.
Szeretnénk, ha konkrét lépések születnének az ágazat kifehérítése érdekében - mondta az elnök -, biztató kezdet lenne, ha a minisztériumokat, közintézményeket nem kényszervállalkozó vagy feketén foglalkoztatott biztonsági őrök vigyáznák, vagy ha nem fogadnának el a közbeszerzéseken 400-500 forintos órabérajánlatokat, amiből a tisztes bér kigazdálkodhatatlan. Ha ebben az ágazatban is érvényesülne a Fidesz patrióta gazdaságpolitikája, az sokat segítene mind a cégek, mind a munkavállalók helyzetén, persze az adó- és járulékcsökkentés mellett - szögezte le Német. A kamara szeretné, ha Magyarországon is létrejönne egy olyan, az uniós ajánlásnak megfelelő egységes feddhetetlenségi adatbázis a magánbiztonsági ágazatban, amelyből ellenőrizhető lenne, hogy az egyes dolgozók mit és hol csináltak korábban. Főleg a fegyveres őrök esetében lenne fontos, hogy tudható legyen, volt-e katona, idegenlégiós, vállalt-e már munkát háborús övezetben. Azt is fontosnak tartanák, hogy pontosan tisztázódjanak a biztonsági őrök munkavégzésének feltételei, jogai, jogkörei és kötelezettségei, az állami intézményeket, kritikus infrastruktúrákat - például áramszolgáltatókat, atomerőművet, vízművet, rádiókat, tévéket - őrző vagyonőrök pedig felelősségükhöz illő pluszvédelmet kapjanak és a BKV-ellenőrökhöz hasonlóan közfeladatot ellátó személynek minősüljenek.
