Már tavaly is borzolta a közmédiumok vezetőinek idegeit az egy cégbe való összeolvasztásuk, jóllehet például a Magyar Televízió nem idegenkedett a dologtól. A többiek továbbra sem értenek egyet a megoldással. Pedig Medveczky Balázs, az MTV Zrt. ügyvezető elnöke szerint mindenképp érdemes átgondolni egy ilyen rendszert, hiszen azok a feladatok, amelyeket a különálló közmédiumok elvégeznek, egy vállalaton belül is megoldhatóak. Úgy csökkenthetők tehát a szervezeti költségek, hogy a feladatrendszer nem csorbul. Az összevonás önmagában semmit sem old meg - reagált Such György, a Magyar Rádió Zrt. elnöke, aki szerint a három közmédium egybegyúrásával megspórolható összegnél nagyságrendekkel nagyobb pénzek folyhatnak el másutt. Szerinte külön probléma, hogy három részvénytársaságot összevonni cégjogilag sem egyszerű és nagyon körültekintően kellene a vagyonokat elosztani - ezzel utalt arra, hogy a közrádiónak például tetemes vagyona van. Úgy véli, ha rosszul hajtják végre az összevonást, évekig tartó vergődés lehet az eredmény - zéró sikerrel.
Nincs értelme keresztezni a futballistát egy magasugróval, hiszen a végeredmény az lehet, hogy magasat ugrik, de mellé rúg - érzékeltette erős aggályait az összevonással kapcsolatban Cselényi László, a Duna Televízió Zrt. elnöke. A közmédiumok egészen más feladatot látnak el, a határon túl vagy szórványban élő magyaroknak másfajta hírszolgáltatásra van szükségük. Úgy véli, nehezen lehetne a határon túli magyarok nyakába zúdítani a határon innen kulminálódó közéletet és viszont. Hozzátette: Portugália, Lengyelország, Románia, Görögország, Törökország sokat áldoz arra, hogy a határon túl élő nemzetiségeinek szóló tévécsatornákat tartson fenn.
A három vezető azonban egymást támogatva utasította el azokat a terveket, amelyek a közszolgálati médiumokat kivonnák a reklámpiacról. Összesen 4-5 milliárd forintról van szó, ami a reklámtortában aligha oszt-szoroz - vélekedtek, ám nekik komoly szükségük van rá, hiszen a médiumok egyébként is alulfinanszírozottak. Arról pedig nincs szó, hogy a kieső reklámbevételeket pótolnák, magyarul a kiesést előbb-utóbb az adófizetőknek kellene állniuk. Medveczky úgy látja, ennél kevesebb pénzből semmiképpen sem lehet eladható közszolgálati tartalmat előállítani.
Such szerint a rádiónak nem az a feladata, hogy csupán a piaci kudarcokat orvosolja, azaz kizárólag a hátrányos helyzetű társadalmi csoportoknak készítsen senki által sem hallgatott műsorokat, de ha igen, akkor abban nincs logika, hogy a közrádió által elért közönségtől elzárják a hirdetőket.
