BUX 139790.13 0,12 %
OTP 45810 -0,35 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Likvid tőke nélkül vegetál az acélipar

A rendszerváltást követő időszak szintjére zuhant a magyar acéltermelés és -felhasználás 2009-ben, az iparág további mélyrepülésére nem számít a szakma.

2010. március 1. hétfő, 23:00

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A magyar acélipari vállalatok kapacitáskihasználása átlagosan 30-50 százalék közötti mértékben esett vissza tavaly, a nagy cégek közül a felszámolás alatt álló diósgyőri acélmű egész évben nem is termelt - mondta lapunknak Zámbó József, a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés (MVAE) igazgatóhelyettese. Nem voltak jobb helyzetben a kisebb cégek sem, termelésük legnagyobb részben a magyar ipar teljesítményéhez kapcsolódik. A magyarországi acélfelhasználás a rendszerváltást követő időszakban mérttel egyezett meg, így lényegében a 12 évvel ezelőtti szintre esett. A helyzetet rontotta, hogy a korábbi években a megrendelők erősen "raktároztak", ám a készletek mára jellemzően kiürültek - így némi bizakodásra lát okot az igazgatóhelyettes. Ugyanakkor a termelés a fogyasztással hasonló mélységekbe került, így a jelenlegi mélypontról való felkapaszkodást csak találgatni lehet - tette hozzá Zámbó.

A pesszimista forgatókönyvek a tavalyi szinten stagnáló keresleti adatokkal számolnak, az optimistább prognózisok szerint azonban akár 8-10 százalékos felhasználásbővülést is hozhat az idei év. Az első hónapok azonban nem támasztják alá az utóbbi prognózist, az egyesület tagjainak többsége változatlan megrendelésállományról számolt be - tette hozzá Zámbó. A fellendülés reményét jelenleg kizárólag az exportpiacokon beinduló növekedési folyamatok adhatják, amit megalapoz a Nyugat-Európában tapasztalható óvatos optimizmus.

Az acél világpiaci ára 2008-ban erőteljes növekedésnek indult - gyakorlatilag megduplázódott -, az év végére azonban még a kiindulópontnál is mélyebbre zuhant. A csökkenés 2009 tavaszáig folytatódott, majd a második negyedév enyhe emelkedését követően tavaly őszre ismét alacsonyabb szintre kerültek. A most megkötött, márciusi és áprilisi szállítású szerződések alapján 20-25 százalékos áremelkedés tapasztalható, ez azonban a raktárkészletek kimerülése miatti átmeneti állapot és csak néhány főbb termékcsoportra vonatkozik. Ezt a helyzetet azok a vállalatok használhatják ki, amelyek elegendő forrással bírnak a jelenlegi termelési szint finanszírozásához. Az ágazat bizonytalan helyzete miatt a piacot a bankok túl kockázatosnak tartják, a magyar vállalatok számára elérhetetlenek a hitelek, saját forrásokkal pedig jellemzően nem rendelkeznek a cégek. A finanszírozási problémák miatt egy, a mostanihoz hasonló átmeneti javulást sem tudnak meglovagolni a szektorbeli szereplők, Zámbó olyan üzemről is tud, amely alapanyagok hiányában áprilisi megrendeléseket sem mer elvállalni. Az acélipari cégek támogatásának uniós tilalma pedig a pályázati forrásokat teszi elérhetetlenné.

Leszák Tamás
Leszák Tamás

Ez is érdekelhet