Jövőre növekedhet a távfűtés díja azokon a településeken, ahol a kötelező átvételi (kát) rendszerből végérvényesen kizárt erőművek szolgáltatják a távhőt - állították a Magyar Kapcsolt Energia Társaság és a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda szakértői. Véleményük szerint a Magyar Energia Hivatal (MEH) ez irányú első körös határozatai miatt jelentősen szűkült a kát-rendszerben jövőre is részt venni jogosult erőművek száma. A konfliktust az okozza, hogy a villamos energiáról szóló törvény tavaly nyári módosítása után jövő év január elsejétől nem részesülne a kát-rendszer nyújtotta támogatásban a távhővel együtt villamos energiát is termelő fűtőművek jelentős része, ám a tavaly decemberben elfogadott újabb módosítással idén január 29-től ismételten megnyílt a lehetőség, hogy jogosultságuk meghosszabbítását kérelmezzék az erőművek.
A kát-rendszer eredeti célja a megújuló energiaforrások felhasználásának ösztönzése volt. A rendszert úgy találták ki, hogy a kisebb erőművi beruházások a kötelező és magasabb átvételi ár mellett a hagyományos energetikai beruházásoknál gyorsabban térüljenek meg - mondta lapunknak Ámon Ada, az Energia Klub igazgatója. A rendszer ugyanezen elvek mentén a hatékony energiatermelési formákat is támogatja, így kerültek a támogatotti körbe a kapcsolt - tehát hő- és villamos energiát egyszerre termelő - erőművek.
A kapcsolt hő- és villamosenergia-termelők támogatását lehetővé tevő rendelet 2003. január 1-jétől él, azzal a kitétellel, hogy a támogatás 2010. december 31-én megszűnik - tudtuk meg Grábner Pétertől, a MEH munkatársától. Ezt tehát minden befektető tudta, így hozták üzleti döntéseiket. A jelenleg hatályos villamosenergia-törvény - képviselői módosító indítványok hatására - bizonyos feltételekkel lehetővé teszi a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelők támogatási időszakának meghosszabbítását 2015. december 31-ig. A MEH ezen módosítások alapján folytatta le az eljárásokat és hozta meg a szükséges határozatokat. Közben az országgyűlés bővítette az érintettek körét és szűkítette a hivatal mérlegelési lehetőségét.
Grábner szerint lehetnek olyan projektek, ahol áremelkedést okoz a változás, ez azonban döntő mértékben a helyben megkötött szerződésektől, illetve az adott település helyi energiapolitikai elképzeléseitől függ, mivel a kapcsolt termelés feltételezi valamilyen hőpiac meglétét. A villamosenergia-piacon minden szabály adott ahhoz, hogy a kisebb termelők együttesen is értékesíthessék a megtermelt villamos energiát, és erre a szervezett villamosenergia-piac is lehetőséget kínál. Amennyiben Magyarországon komolyan gondoljuk a megújuló energiaforrások intenzívebb használatát, akkor nem tartható fenn a helyzet, hogy a működési támogatások 70 százalékát a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésben fizetjük ki - tette hozzá Grábner.
Ámon Ada szerint a sok módosítás és a több kiegészítés következményeként mára a rendszer felhígult: alacsonyabb hatásfokú vagy egészen nagy erőművek is részesülnek a forrásokból, miközben az eredeti cél és a szabályozás szelleme a ködbe vész.
