BUX 139081.97 -0,51 %
OTP 45520 0,0 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Elbírálják az akadálymentesítési támogatásokat

2010. február 3. szerda, 23:00

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Már a második, ezúttal 7,4 milliárd forintos akadálymentesítési pályázat zárult tavaly november végén az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) keretén belül. A még elbírálási szakaszban lévő pályázatnál a projektgazdák igyekeztek kihasználni a maximálisan igényelhető támogatási összeget; lift beépítése nélkül ez 15 millió, azzal együtt 30 millió forint volt, kivéve a nyugat-dunántúli régióban, ahol elérte a 40 millió forintot - tudtuk meg a pályázat lebonyolításával megbízott VÁTI Nonprofit Kft. munkatársától. A szükséges önerőt régiónként 10-15 százalékban határozták meg, a leghátrányosabb kistérségekben azonban öt százalék is elég. A 2009-es program keretében olyan átalakításokhoz lehetett támogatást elnyerni, melyekkel teljesülnek a komplex akadálymentesítés követelményei, mindehhez 12 hónap áll rendelkezésre. Az ÚMFT első ilyen pályázati programja során 2007-ben 509 támogatási szerződést kötöttek, és 5,9 milliárd forint támogatást fizettek ki, a nyertes projektek jelentős része azóta megvalósult.

A pályázatok előkészítésébe, illetve folyamatába kötelezően be kell vonni rehabilitációs környezettervező szakmérnököket/szakértőket, valamint a fogyatékkal élők - mozgás-, látás-, illetve hallássérültek, értelmi fogyatékosok, autisták - legalább három helyi (települési vagy megyei) érdekvédelmi szervezetét is. Szakál József, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) főtitkára elmondta, érzik az előrelépést ezen a területen, de az akadálymentes középületek aránya becsléseik szerint még mindig csupán 40-50 százalék körüli, még az e téren élen járó Debrecenben is csak 60-70 százalékos. Polinszky Tibor csepeli főépítész úgy látja, az alapvető szemléletváltozás még mindig nem ment végbe, az akadálymentesítés a legtöbbek szemében nem jelent mást, mint a rámpa, a lift és a mozgássérültmosdó kialakítását. Kulturális és esztétikai szempontokat is figyelembe kellene venni, hogy az átalakított épületekhez harmonikusan illeszkedhessenek ezek a kiegészítések, bár sokszor így is előfordul, hogy a felújításra szánt összeg akár felét is az akadálymentesítésre kell fordítani - mondta el Polinszky. A legnagyobb gondot rendszerint a vizes helyiségek jelentik, de a terepviszonyok is bonyolíthatják a munkát. A példaértékű megoldások népszerűsítését célozza az "Az év akadálymentes épülete" pályázat - ennek egyik elbírálója a csepeli főépítész -, amelynek az eredményhirdetése a közeljövőben várható.

Szepesi Anita
Szepesi Anita

Ez is érdekelhet