Legalább két-három év, mire a fedezetkezelő intézményének pozitív hatása megjelenhet az építőiparban - mondta a Napinak Éliás Ádám, a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetségének (VÉSZ) elnöke. Véleménye szerint ennek az az oka, hogy a nemfizetéssel leginkább fertőzött magánberuházásoknál csak a közösségi értékhatár (1,2-1,3 milliárd forint) fölötti megbízásokra terjed ki a hatálya, a munkák 90-95 százaléka azonban nem éri el azt a küszöböt. A közbeszerzési törvény alá tartozó beruházásokat korábban kevésbé érintette a nemfizetés - állítja Éliás, aki szerint e körben is egyre gyakoribb a visszaélés, és ilyenkor még problémásabb az önkormányzatokon vagy minisztériumokon követelni az elmaradt fizetést.
A szövetség a kkv-k konszolidálására és stabilizálására egy koncepciót készített, amelyet a parlamenti pártoknak, minisztériumoknak és a köztársasági elnöknek is eljuttattak, pozitív választ azonban nem kaptak rá. Éliás szerint az elmúlt hat-nyolc évben ezermilliárd forintra is felduzzadt az az összeg, amelyet nem fizettek ki az elvégzett teljesítményért a kkv-k számára. A módszer évek óta nem változik: lényegében minőségi és mennyiségi kifogásokkal kerülik meg a fizetést és kötbérezik a vállalkozásokat. A csalás azonban mégis könnyen tetten érhető - állítja a VÉSZ elnöke, mondván: a vállalkozó felé kifogásolt minőségű és mennyiségű teljesítéseket a megrendelő felé történő továbbadásnál már első osztályú, megfelelő mennyiségű és határidőre elkészült teljesítésként számlázzák tovább. Ekképpen jogvitának álcázzák a csalást. E gyakorlatnak az vethetne véget, ha közjogilag kimondanák: csak fizetés után lehet tulajdonosként bejegyezni valakit, és büntetőjogi tényállásként kezelnék, ha bárki bármilyen visszterhes szerződés birtokában az adott dolgot valakinek továbbértékesíti úgy, hogy előzőleg nem fizette ki. E gyakorlatot ma még polgári peres tényállásként rögzítik, így nem csoda, ha ma már nincs olyan építési ügylet, amelyhez ne kapcsolódna valamilyen per - tette hozzá Éliás.
