Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magánnyugdíjpénztárak kötelező biztosítókká alakulásáról szóló jogszabályt Sólyom László köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz továbbította. Mint részletes indoklásában kifejtette: a törvény a jelenlegi szabályozáshoz képest két területen is korlátozza a pénztártagok jogosítványait. A pénztárak megszűnésének, illetve beolvadásának előírása megszünteti jogukat a pénztár döntéshozatalában való részvételre és a szolgáltatásokkal kapcsolatos lehetőségeik is változnak. Megszűnik például az időtartamos járadék és kettőnél több életre szóló járadék sem nyújtható. Az egyösszegű szolgáltatás igénybevételének lehetősége is jelentősen korlátozódik, valamint az örökölhetőség is szűkül.
Sólyom álláspontja szerint az új jogszabály bizonyos passzusai aránytalanul korlátozzák a tulajdonhoz való jogot. Mint a köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz írt levelében kifejtette: összességében a magánnyugdíjrendszer hosszú távon fenntartható, átlátható működése ugyan általában indokolhatna ilyen változtatásokat, de az alkotmányos tulajdonvédelem bizalomvédelmi funkciója, az arányosság elvének érvényesülése legalább azt megkövetelné, hogy a jogalkotó egy ilyen mélyreható reform megalkotásakor egyúttal megnyissa a választás lehetőségét az érintettek előtt, kívánnak-e a magánnyugdíjrendszer tagjai maradni, vagy a kötelező társadalombiztosítás keretei között gondoskodnak öregkori megélhetésükről.
A köztársasági elnök lépésére a Pénzügyminisztérium közleményben reagált. Szerintük az alkotmánnyal összhangban lévő törvényt alkotott a parlament múlt év decemberében, amikor elfogadta a magánnyugdíjról és intézményeiről szóló új szabályozást. A szaktárca - az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium állásfoglalására alapozva - úgy véli, hogy a pénztártagok döntési jogosultsága - az önigazgatási formában működő magánnyugdíjpénztáraknál - a szó jogi értelmében nem jelent tulajdonosi pozíciót. Úgy vélik, alkotmányossági jelentősége az egyéni számlán felhalmozott megtakarításhoz való hozzáférésnek, az azzal való rendelkezésnek van. Az alkotmány ezzel kapcsolatban követel meg garanciát. Ennek folyamatos biztosítása - így többek között a garanciális feltételek fennmaradása esetén a szervezeti keretek megváltoztatása - nem jelenti a tulajdonjog korlátozását. Mint a PM hangsúlyozza, az elfogadott törvény az érintettek számára kellő felkészülési időt - több évet - biztosít, ami szintén eleget tesz az alkotmányossági követelményeknek.
