Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kilencvenes évek eleje óta nem sikerült Magyarországon kezelhető keretek közé szorítani a hamisítás egyik melegágyának számító feketepiacokat, akkori nevén zugkereskedelmet. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint a becslések alapján nagyjából évente ezermilliárd forintnyi áfa hiányzik a költségvetésből a feketekereskedelem miatt, a jövedelemadó és társasági adó vonzata még ennél is több.
A főtitkár tisztában van azzal, hogy a feketepiacok vagy a legálisan működő, mégis a szürke zónában lavírozó ázsiai piacok ellenőrzése ma nagyobb részt az APEH és a pénzügyőrség feladata, továbbá hogy az ellenőrző hatóságok minden rendelkezésre álló eszközzel küzdenek a csalók ellen, de szemmel láthatóan eredménytelenül, tehát kormányzati szemléletváltásra lenne szükség a feketekereskedelem felszámolásához. Vámos szerint többet kellene ellenőrzésre és prevencióra költeni, ezzel szemben a kormány a jövedéki adó és az áfa emelésében látott lehetőséget a recesszió miatt kieső költségvetési bevételek egy részének pótlására. Ez viszont tovább erősíti a feketekereskedelmet, bár mint Vámos György leszögezte, az akkor is nagyban működne, ha nem lenne válság.
Az egyszerű ügyeskedőket, akik nem rendszeresen csalnak vagy nyúlnak hozzá hamisított, kétes eredetű termékekhez, könnyű megfogni, itt meglehetősen hatékonyak az ellenőrző hatóságok, sőt időről időre túlzott ellenőrzésekre is sor kerül a legális szektorban. A nagyobb problémát a maffiaszerű csalásra szakosodott szervezetek jelentik, amelyek ma már az élelmiszerpiacon is tarolnak.
