Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A nyugdíj-előtakarékossági számláknál (nyesz) az elmúlt években tapasztalt dinamikus nyitási tendencia - tudtuk meg - az idén is folytatódott az OTP Banknál: 2009. október végén már több mint 33 ezer számlát kezeltek, a számlákon elhelyezett megtakarítások meghaladták a 71 milliárd forintot. Ez 2008 októberéhez képest a számlák darabszámát tekintve 23 százalékos, az elhelyezett állományt vizsgálva pedig 44 százalékos növekedés. A legnagyobb magyar hitelintézetnél a korábbi évek tapasztalataihoz hasonlóan most is fokozott érdeklődésre számítanak a továbbiakban (az adókedvezmények kihasználására általában csak decemberben gondolnak nagyobb számban a magánszemélyek).
Az Erste Befektetési Zrt.-nél az a tapasztalat, hogy a válság hatására megnőtt a megtakarítási hajlandóság azon ügyfelek körében, akik képesek félretenni. Mind az egyösszegű, mind a rendszeres kis összegű megtakarítások szerepe felértékelődött. Az előző évek tendenciájához hasonlóan az Ersténél az év vége közeledtével idén is folyamatosan nő a nyesz-befizetések és számlanyitások száma. Jelenleg több mint 36 ezer számlát kezel a pénzintézet, melynek az ötödét idén nyitották az ügyfelek. A számlákon lévő befektetési állomány 61 milliárd forint. Jelenleg mintegy kétezer nyesz-ügyfele van a Budapest Banknak, akik számláikon összesen 4,7 milliárd forintot tartanak. Az átlagos befizetések - mondták el a pénzintézetnél - magasabbak, mint az adótámogatás szempontjából lényeges határok, amiből jól látszik: sokak szemében a nyesznek nem egyetlen előnye az szja-ból visszajuttatott adótámogatás, a kamatadó-mentesség és/vagy a tudatos megtakarítás is komoly mellette szóló érv lehet.
Annak ellenére, hogy utóbbit a számok is alátámasztják (az adóhivatal tavaly 27 ezer számláról tudott, míg a bankoknál összesen 160 ezer lehetett a nyesz-ügyfelek száma), a konstrukciót kínáló többi banknál érzékelhetően nem ennyire optimisták. Lapunk érdeklődését általában fanyalgás, illetve mély hallgatás fogadta. A CIB-nél - ahol közel háromezer ügyfél rendelkezik ilyen számlával, az átlagosan elhelyezett összeg pedig 2,6 millió forint - azt hangsúlyozták, hogy a hazai megtakarítások átlagos futamideje egy évnél rövidebb, a legalább hároméves konstrukcióba való belépés iránt az ügyfeleknek csak egy szűk köre mutat érdeklődést. A tartós megtakarítások jövőre belépő új szisztémája ezzel együtt várakozásaik szerint népszerű lesz majd. Mint ráadásul hozzátették: a nyesz-"feltöltések" szezonja hagyományosan az év vége, amiben idén sem várnak változást. A nyeszszel kapcsolatos lelkesedésük hiányát talán jól magyarázza, hogy mint kifejtették: a törvény által előírt árazási korlátok (mérsékelt jövedelmezőség) miatt nem feltétlenül kerül a konstrukció az értékesítés fókuszába, ez a megoldás így inkább csak a termékpaletta színesítését szolgálja.
A változatlan formában működő nyesz további támogatása ösztönzi a hosszú távú, több évtizedre szóló előtakarékosságot és a lakossági befektetőknek is kedvező lehetőséget jelent - hangsúlyozta viszont Szalai Sándor, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) elnöke. Úgy véli azonban, az a rendelkezés, amely megteremti az átjárás lehetőségét a nyeszből a tartós befektetési számlára, gyengítheti a kifejezetten nyugdíjas korig szánt előtakarékosság intézményét. Szalai szerint hiba volt engedélyezni az átjárást, mivel a megtakarítók a piacok átmeneti megingásakor elbizonytalanodhatnak és befektetéseik eladása, valamint részbeni felhasználása mellett dönthetnek. Ezzel pedig rövidülhet a megtakarítási időszak, és csökkenhet a hosszú távú megtakarítások volumene. Annak ellenére, hogy aki vált, annak az utolsó két évben kapott adójóváírást 20 százalékkal növelt értéken kell visszafizetnie.
