Annak ellenére, hogy a KSH rendre kedvező (a kiskereskedelem más szegmenseihez képest jobb) adatokkal rukkolt elő a ruházati eladások volumenéről, a GfK Hungária egy merőben ellentétes elemzéssel lepte meg a piacot. Míg a statisztikai hivatal adatai szerint a 2009-es textil- és ruházati forgalom értékben majdnem forintra azonos teljesítményt produkált, mint 2008 azonos időszakában (174,4 milliárd forint), addig a GfK elemzése szerint 13 százalékkal csökkent az első féléves értékbeli eladás. (A KSH az első félévben 1,1 százalékos volumencsökkenést mutatott ki.) A GfK elemzése szerint a háztartások a tavaly mért 37 darab ruházati termék helyett idén átlagosan már csak 32 darabot vásároltak és leginkább a sportruházati cikkeken spóroltak. (A mennyiségi csökkenés is 10 százalék feletti visszaesést mutat a piackutatónál.) A recessziót legkevésbé a gyerekcipő sínylette meg, a háztartások ezen csak kicsit spóroltak.
Az eltérő adatok nem véletlenek, a GfK kutatása nagy részben kérdezésen alapul, míg a KSH a rendelkezésre álló forgalmi adatok alapján számol. A ruházati piacot azonban jellemzi a fekete- és szürke kereskedelem, a volumen egy részét nem vallják be a piaci forgalom jelentős részét adó kis és közepes forgalmazók. Csak az elvárható forgalmi szintekről adnak bevallást, ami e fölött teljesült, az láthatatlan maradt - állítják szakmabeliek. A recesszióban azonban a nem látható rész lényegében eltűnt, míg az elvárható maradt, és a fogyasztás arra a szintre - vagy kissé az alá - csökkent, amit eddig is bevallottak a disztribútorok (Napi, 2009. szeptember 24.). Ez viszont egyes szakmabeli vélemények szerint nem egyszázalékos volumencsökkenést jelent, de még csak nem is 10 százalékost, nem kizárt, hogy ez a szám a 20 százalékot is eléri.
