Magyarországon árutonnában mérve ötödével, árutonna-kilométerben véve pedig több mint negyedével esett vissza a vasúti áruszállítás volumene az év első felében. Hat hónap alatt 20,2 millió tonna árut szállítottak vasúton, ez 3,5 milliárd árutonna-kilométer teljesítménynek felel meg. A jelentős csökkenés a nemzetközi szállítások drasztikus visszaesése miatt következett be - a teljesítés háromnegyedét teszik ki a nemzetközi megbízások. A belföldön továbbított áruk mennyisége kismértékben nőtt is, ez leginkább az autópálya-építéseknek tudható be.
Az első félév adatai alapján folytatódott a vasút térvesztése a közúti szállítással szemben, árutonna-kilométerben kifejezve a tavalyi első félévi 17,8 százalékos arányához képest az idén csak 14,9 százalékos részesedést produkált a vasút. A csökkenés lényegében egyetlen szereplőnek köszönhető, a MÁV Cargo Zrt.-nek - mivel az egykori MÁV-leány adja a vasúti szállítás háromnegyedét, mutatói egybeesnek a teljes piacra vonatkozó változásokkal. Az egyes szereplőket nézve azonban az látszik, hogy a korábban magánvasút-társaságoknak nevezett kisebb szereplők rugalmasabban tudnak reagálni a válság okozta változásokra, mint a Cargo. A kisebb cégek térnyerése tavaly volt igazán szembetűnő - a MÁV Cargo csak az idén lett a Rail Cargo Austria tulajdona, az adminisztratív procedúrák miatt a 2008-as év rendezetlen és nehézkes volt, ezt tudta kihasználni a többi piaci szereplő.
A legnagyobbak közül a Floyd Zrt. 1,18 milliárd forint nettó árbevételt ért el, ez majdnem a duplája a 2007-ben elért 665,9 millió forintnak. Arányaiban ennél is jelentősebb a Train Hungary Magánvasút Kft. növekménye: a cég mérlege szerint a 2007-es 186,6 millió forint után tavaly 468,3 millió forintot tett ki az értékesítés nettó árbevétele. Ez még messze van akár a GYSEV Zrt. teljesítményétől is: a nyugat-magyarországi társaság tavaly 15,5 milliárd forintos bevételt ért el csak szállítási tevékenységgel. A MÁV Cargo szállításból származó bevétele pedig 46,3 milliárd forintot tett ki. Utóbbi az idén azzal is elégedett lenne, ha 34,8 milliárd forint árbevételt tudna produkálni. Erre megvan az esély - legalábbis a társaság saját bevallása szerint már túl van a nehezén, a szállítási mutatói nem csökkennek.
A vasúti szállítás fokozatos térvesztése több okra is visszavezethető. A közlekedési hatóság szerint azon túlmenően, hogy rossz a kapacitáseloszlás, megváltoztak a szállítási szokások is. Rövidebb távon a vasút sok szempontból nem lehet versenyképes, lassúbb és drágább is. A drágaság egyik oka, hogy a közúti szállítókhoz képest sokkal többe kerül a pályahasználat, hiszen nem lehet ingyen szállítani egyetlen pályán sem. Az sem használ az ügynek, hogy szinte teljesen hiányoznak az ösztönzők a rendszerből, a kombinált árufuvarozást pedig alig támogatja az állam - csak a RoLa jelent kivételt, ez azonban volumenében nagyon keveset tesz hozzá az egészhez.
