Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Célszerűbb lenne visszavonni az élelmiszertermékpálya-törvényt és helyette kikényszeríthető etikai szabályokat kellene bevezetni a beszállítók és a kereskedők közötti aszimmetrikus üzleti viszonyok kezelésére - állítja a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), amely most először szólalt meg nyilvánosan a piaci szereplők által is rossznak tartott szabályozóval kapcsolatban.
A törvényt július 15-én dobta vissza a parlamentnek megfontolásra Sólyom László köztársasági elnök. A szabályok szerint 60 napon belül újra kellett volna tárgyalni a szabályozót, ez azonban nem történt meg. Vagyis jog szerint a kapcsolódó módosítók már új törvénynek számítanak, így rájuk más szabályok vonatkoznak. A parlament időhúzása egyébként magában hordozza a GVH által javasoltakat, vagyis jelen állás szerint az MSZP-s Herbály Imre-féle törvényjavaslat vélhetően az enyészeté lesz. A képviselők ráadásul úgy szavaztak a bakikban bővelkedő szabályozóról, hogy sokan el sem olvasták, illetve vélhetően többen meg sem értették, milyen kapcsolat van a beszállító és a kereskedő között. A GVH álláspontja szerint a kereskedelmi törvény egyes szakaszainak megerősítése ugyancsak alkalmas lenne a kereskedő és beszállító viszonyának egyensúlyba hozására. A jelenlegi aszimmetria, a felemás alkupozíció abból ered, hogy míg a beszállító forgalmának legnagyobb részét az átadott áru ellenértéke teszi ki, addig a kereskedőnek beszállított áru csak a termékmix töredékét alkotja, vagyis ha kihagyja, nem szenved el nagy forgalomveszteséget.
A versenyhivatal szeretné, ha a vitás eseteket a bíróságnál olcsóbb és gyorsabb rendszerben lehetne feloldani, vagyis az etikai szabályozások fenntartása mellett a piac szereplői között rendeződnének a vitás kérdések. Javaslata szerint az államnak csak a legvégső esetben lenne szabad beleszólnia a vitába, hiszen az nem vezet eredményre, hogy az állam újabb és újabb szabályozókkal védi meg a versenyképtelen és nem hatékony vállalkozásokat a megszűnéstől.
