Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A KSH jellemzően a ruházati kiskereskedelmi forgalomban talál "erőt", idén a piac hó/hó volumenidexe négyszer is növekedést mutatott, az éves összehasonlításban pedig egyszer ugrott meg a forgalom. Ennek köszönhetően a szegmens forgalma az első hét hónapban mindössze 2 százalékkal esett vissza, amely az iparcikkek 10 és a bútorpiac 11 százalékos csökkenéséhez képest meglepően jó teljesítmény. A statisztikai hivatal szerint az áfaemelés és az infláció a ruházati termékeken kevésbé látszik, és a szezon végi kiárusítások ösztönzik a vásárlást.
A ruházati piac ugyanakkor átalakulóban van. Egyfelől folyamatosan jelennek meg a piacon a legmagasabb minőséget és luxust képviselő tervezői márkahálózatok, visszahelyezve ezzel Budapestet a divat térképére, másrészt mind több közép- és felső kategóriás márka gyártója veszi át magyar disztribútorától a kereskedelmet. Ennek az elemzők szerint két oka van. A multik megjelenése önmagában ösztönzőleg hat a márkatulajdonosok közvetlen magyar piaci belépésére. Másfelől a piaci marzsok a recesszió és a multik megjelenésével olyan alacsonnyá váltak, hogy egyre több disztribútor adja vissza magyarországi kereskedelmi jogát, s az anyavállalat presztízsokokból dönt a közvetlen megjelenés mellett. (A piaci folyamatokat leginkább a plázákban lehet nyomon követni, számtalan jól menő márka költözik kisebb üzletbe, illetve zár be egy-egy boltot és egy, legfeljebb két egységre koncentrálva szervezi kereskedelmét.)
A piaci elemzők szerint a KSH-adatok a ruházati piacon némileg torzítanak, ugyanis a kimutatottnál jóval nagyobb lehet a visszaesés. A piacot a korábbi években a feketekereskedelem jellemezte, főleg a középkategóriás márkák disztribútorai miatt, akik ügyesen "játszanak" a magyar piacon. Ezt tehetik is, tény ugyanis, hogy a pesti divatot jóval kevésbé dokumentálják. Magyarul: nincs médiaháttere a divatcikkeknek, így a fogyasztónak általában fogalmuk sincs arról, hogy az általuk kedvelt divatboltok kirakataiban a jelenlegi vagy a két évvel ezelőtti szezon termékei vannak-e kiállítva. Jellemzően az utóbbiról van szó. A kereskedő olcsón vásárolja meg a gyártótól a raktáron maradt készletet, majd eredeti áron teszi ki a kirakatba és a szezon végén az eredeti árból enged 20-30 százalékot. Ám még azon a szinten is jelentős hasznot realizálhat, amit pedig a szezonban elad, azon extraprofitot vág zsebre. Ezt jellemzően a sötét zónában tartja a disztribútor és csak annyit vall be, amennyi "elvárható" tőle, vagyis a statisztikai hivatal a bevallott és nem a tényleges forgalmat látja.
A bevallotthoz képest valóban minimális forgalomcsökkenés mutatkozik, amelyet jellemzően a legális zónában működő kereskedelmi láncok szenvednek el, ám a szürke és fekete zónában lavírozó, egy-egy kedvelt vagy ünnepelt márkát kínáló kereskedőnél a 15-25 százalékot is eléri a visszaesés. A piaci szereplők szerint azonban ez egyáltalán nem baj, hiszen ha így képes a piac megszabadulni a feketézőktől, akkor a recessziós időszak nekik közép- és hosszú távon hasznot is hozhat. Attól függően persze, hogy a gazdasági fellendülés után a gyártói márkák tulajdonosai megtartják-e itthon vállalkozásaikat vagy újra lepasszolják azokat a disztribútoroknak.
