Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Még ma is megtöbbszörözheti befektetett tőkéjét, aki ügyesen válogat az átminősítésre váró, közművesítés nélküli telkek között, azonban könnyen nullszaldóssá is válhat az ügylet, ha az infrastruktúra-fejlesztés elmarad vagy beláthatatlan távolságba kerül. Ráadásul a válság nyomán a még fejlesztés előtt álló, külterületi ingatlanok ára várhatóan nagyobbat esik, mint a már beépíthető területeké - inti óvatosságra a telekpiaci befektetéseket fontolgatókat Nagy Tibor, az Otthon Centrum telekdivíziójának vezetője. Nagy tapasztalatai szerint a Budapest környéki telekáraknál 2008 eleje óta átlagosan 15-20 százalékos volt a csökkenés. A Budapest környéki agglomerációban és a Dunakanyarban nagyjából hasonló trend uralja a piacot, a városias részektől távolabb eső, természeti szépségekben kevésbé gazdag, bizonytalan jövőjű, közmű nélküli területeken a válság az említett átlagnál nagyobb értékvesztést is okozhat, a panorámás, lakóövezeti, közműves, azonnal beépíthető ingatlanoknál pedig nem törvényszerű az árak csökkenése. Ugyanakkor a most olcsón megszerezhető közművesítetlen, külterületi ingatlanok ára megduplázódhat a lakóövezetbe sorolástól és a közművesítéstől, bár az 50 százalékos haszon jelentős részét elviheti az infrastruktúra-fejlesztési hozzájárulás - hívja fel a figyelmet Nagy Tibor. A víz-, villany-, csatorna- és gázbekötés, valamint az útépítési hozzájárulás akár a négyezer forintot is elérheti négyzetméterenként, ami telkenként 3-4 millió forintot is jelenthet. Az egészen szerény alapkiépítés is kitesz 1500-2000 forintot, így könnyen meghiúsulhatnak a közművesítési tervek, az pedig lenullázhatja a befektetés hozamát - figyelmeztet Nagy. Az önkormányzatok forráshiánya mára lelassította az átminősítéseket, s a legtöbb agglomerációs településen a korábbi parcellázásokból még bőven akadnak beépíthető, családi házas telkek.
