- Személy szerint két vagy három évvel ezelőtt találkoztam utoljára Tesco-vezérigazgatóval. Ön hányadik a sorban?
- Harmadik, de az elmúlt tizennégy évben összesen ketten voltak előttem, az nem rossz, azt hiszem. Fejenként hét év.
- Az önt megelőző vezérigazgató jóval rövidebb időt töltött a magyar cégnél, mint elődje, és igen keveset kommunikált. Ez most változik?
- Szívesebben beszélek a jövőről, mint a múltról. A kommunikáció nyilván egyéni kérdés is, nekem van tapasztalatom ebben, azt az elvet követem, hogy az egyes szakterületekről a belső szakembereknek kell beszélniük. A Tesco alapvetően nyitott mind a vásárlók, mind a közvélemény felé.
- Dániában Coop-hálózatot vezetett.
- A dán, svéd és norvég hálózatnak voltam a vezérigazgatója. A dán Coop-hálózat portfólióját tekintve hasonlít a magyarországi Tescóra, 25 ezer embernek ad munkát és a lánc üzletei között vannak hipermarketek, szupermarketek, illetve diszkontok, majdnem úgy, mint az itteni Tescónál. A dán Coop piaci részesedése eléri a 37 százalékot, 1200 üzletet működtet.
- Mi a terve a magyar Tescóval?
- Még csak most kezdtem, nézze el nekem, hogy az első gondolataimat tudom csak megosztani önnel, hiszen a terveken jelenleg is dolgozunk. Az elsődleges cél, hogy a Tesco-Global Áruházak Zrt. üzleteit vonzóbbá tegyük a vásárlók számára. Értem ezen a versenyképesebb árakat, a szélesebb választékot. Folytatni szeretném a boltnyitásokat, a terjeszkedést (az idén eddig 11 üzletet adtunk át, s ebben a - márciusban záruló - pénzügyi évben közel 15 egységet nyitunk). Persze folytatni kell a Tesco társadalmi felelősségvállalási programjait is, ezek közül is kiemelem a környezettudatos fejlesztéseket, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését, a "zöld" áruházak nyitását. Ez jó a vásárlóknak, a környezetnek és persze a cégnek, mert spórolunk az energián.
- A Tesco több mint tíz éve folyamatosan fejleszt. Nem volt olyan időszak, amikor a hálózatot konszolidálta volna. Meddig tartható még a jelenlegi ütemben folyó terjeszkedés?
- Ha azt vesszük alapul, hogy az olyan országokban, mint Dánia, vannak 37 százalékos piaci részt lefogó kereskedelmi hálózatok, akkor a magyar Tesco 17 százalékáról van még hova fejlődni. Lehet, hogy ma mi vagyunk a legnagyobbak, de van még lehetőség számunkra. Főleg a kis formátumú áruházakkal. Több kisvárost szeretnénk elérni, ezek mellett pedig azt látom, hogy a fővárosban is van még fedetlen terület. Jó növekedési lehetőség mutatkozik Magyarországon, de pontosan látom, hogy nem egyszerű, hiszen olyan hálózatokkal kell versenyezni, mint az Aldi vagy Lidl, a Spar és a többi erős konkurens.
- A jelenlegi gazdasági helyzetben is megéri fejleszteni? Cseppet sem lepne meg, ha azt mondaná, néhány nagyobb üzletet bezárna.
- Nem rövid távra tervezünk, a mostani fejlesztések tíz-tizenöt éves megtérülésével számolunk, ezért most nem fejlődhetünk vissza csak azért, mert kevesebbet fogyasztanak a vásárlók. A kilencvenes években az Egyesült Királyságban hasonló válsághelyzet alakult ki, ott sem zártunk be üzleteket, sőt fejlesztettük a hálózatot.
- Az sokkal inkább valutaválság volt és nem globális.
- Ebben igaza van, de ott is nyomon követhető volt a recesszió, és azért hoztam fel példaként, mert mutatja, hogy nem két évre gondolkodunk.
- Minél beljebb mennek a kis formátumú üzletekkel a városokba, annál valószínűbb, hogy a vásárlók nem jönnek ki a határba épült hipermarketekhez.
- Persze, minél több kis, kényelmi boltunk van, annál kevesebben jönnek hiperjeinkbe. De azért vagyunk itt, hogy azoknak, akik mégis a hipermarketeket választják, vonzó és széles kínálatot, kellemes vásárlási élményt nyújtsunk. A cél az, hogy mi jussunk a vásárlók eszébe.
- Mennyire érzékelhetők a változó magyar fogyasztói szokások?
- Nem szignifikánsan, de érezhető a többszöri, de kisebb tételű vásárlás, jóllehet nekünk az egész piacra vonatkozóan nincsenek adataink. Amire viszont van, az az, hogy a saját márkás termékeket gyakrabban vásárolják.
- Mennyit fektetett be eddig Magyarországon az anyavállalat?
- A Tesco tizenöt éve van jelen a magyar piacon, folyamatosan növelve beruházásait, melyek összértéke mára már meghaladja a 330 milliárd forintot.
- Szokták figyelni a konkurens vállalkozások gazdaságosságát? Melyiknél nagyobb például az egy négyzetméterre jutó forgalom?
- Tisztában vagyunk a versenytársakkal, a kínálattal, folyamatosan figyeljük őket.
- Mi is. Adataink szerint az Auchan egy négyzetméteren nagyobb forgalmat mutat, mint a Tesco.
- Ez nyilván helyi sajátosság is, gondolok itt arra, hogy vannak jobb helyen működő üzletek és vannak gyengébbek. Én nem ismerem ezeket az adatokat, ahogyan nyilván a konkurensnek sincsenek meg a mi számaink.
- Dániában is hasonló problémákkal kell szembenézniük az üzlethálózatoknak, mint itthon? Termelői-kereskedői ellentétek, erősödő multiellenesség.
- Nem látok nagy különbségeket az uniós országokban. Máshol is vannak ilyen tapasztalatok. Törekszünk arra, hogy minél több magyar beszállítóval dolgozzunk. Hasonló erőfeszítéseket tettem az előző munkahelyemen is. Szeretném elérni, hogy minél több olyan hazai beszállítónk legyen, aki - amellett, hogy ellátja a teljes magyar Tesco-láncot - rajtunk keresztül beszállít a régió többi "Tesco-országába" is (Csehország, Lengyelország és Szlovákia). Fontos megemlíteni, hogy a Tesco dolgozik szinte a legtöbb magyar beszállítóval. Tudom, hogy a médiában gyakran jelenik meg negatív állítás a Tescóról, de nem értem ezeket.
- Véletlenül kerül rendre a Tesco a kereszttűzbe?
- Nem érzem korrektnek. Nyilván azért van ez így, mert mi vagyunk a legnagyobbak. Csak egy érdekes adat: 22 ezer embernek adunk munkát és ebből összesen hat külföldi, velem együtt persze.
- Várható-e a jövőben a korábbi, a beszállítói kapcsolatok erősítését célzó kezdeményezés folytatása?
- A leghatékonyabb megoldás megvalósításának részletein dolgozunk.
- Támogatást is adnának - nem feltétlenül pénzt - arra, hogy egy beszállító "felnőjön"?
- Számtalan példát lehetne felhozni hazai beszállítóink támogatására. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy csak azokkal tudunk együtt dolgozni, akik folyamatosan megfelelő minőségű és mennyiségű árut képesek szállítani. De a döntés a vásárlóé: mit vesz le a polcról. Ugyancsak fontos a vásárlói tudatosság erősítése, hogy mind több magyar termék kerüljön a vevő kosarába.
- A 2010-es fejlesztési tervekről nem beszélt.
- Ha tudnék róla, sem mondhatnám a cég tőzsdei szereplése miatt. Az viszont biztos, hogy a terjeszkedéssel nem állunk le, s közben szeretném, ha a meglevő egységek is fejlődnének. Szeretném, ha jobban nőne, színesedne a választék, ezzel nyújtanánk erősebb vásárlási élményt.
- Ez egyben újrafogalmazná a Tesco célcsoportját is? Amikor elindultak, a tehetősebb középréteget szólították meg az áruválasztékkal, aztán egy erős diszkontosodás következett. Közben lelassult a hipermarketek térhódítása és a nagyobb hozzáadott értéket mutató szupermarketek törtek előre.
- Semmiképp nem változik a célcsoport, a Tesco mindenkihez szól. Az alacsony árak nemcsak a vékonyabb pénztárcához passzolnak. Mindenki megnézi az árakat, a feleségem is, én is megnézem. Senki sem szereti, ha átverik vagy a megvásárolt termék értéke nincs arányban az árával.
- Mennyi időre írt alá szerződést a Tesco-Global Áruházak Zrt.-vel?
- Nincs időhöz kötve. De nagyon tetszik az ország. Az előző kérdéseihez kapcsolódva pedig azt gondolom, jó lenne kinevelni egy magyar vezérigazgatót, ahogyan ezt tette a cég Lengyelországban is. Vannak itt is ígéretes vezetők, akikből vezérigazgató lehet.
Hőnyi Gyula