Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) két javaslatot is megfogalmazott abban az elemzésében, amelyet az elmúlt időszakban tapasztalt terményfelvásárlási anomáliák miatt végzett az agrárium versenyképességéről. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága által rendelt tanulmányban a léalma, a meggy és a dinnye mellett a hivatal vizsgálta az uniós problémákkal küzdő tejágazatot is. A GVH azt javasolja, hogy finomítsák a versenytörvényt kiegészítő csoportmentesülési rendszert, illetve korrigálhatónak látja a kereskedelmi törvényben szereplő jelentős piaci erejű kereskedőkre vonatkozó rendelkezéseket. Ezenkívül a versenyhatóság egyértelműbbé tudná tenni, hogy melyek azok a szerződéses kikötések, amelyek esetén nincsenek versenyjogi aggályok. Pontosítani lehetne tehát a beszállítók által maximalizált árat. A hivatal érzékelhetően úgy véli, a mezőgazdaságnak alkalmazkodnia kell a piachoz, és tévhit, hogy az alkalmazkodás egyik elemét képező kkv-átalakulás, koncentráció vagy közös szervezetbe tömörülés, esetleg lazább koordináció versenyjogi akadályokba ütközik. A hivatal korábban maga is felhívta a figyelmet: a tészek alakulása válasz lehet a kereskedelmi erőre. A GVH álláspontja szerint a mezőgazdaságban a piaci kényszerhez való alkalmazkodás garantálhatja az ágazat versenyképességének javulását. Összegezve a versenyhatóság rögzítette, nem lenne (a verseny szempontjából) járható út, ha az élelmiszerszektor, például etikai kódex alkotásával, kikerülne a versenyjog hatálya alól.
