Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Fejtörést okozhat a magyar filmiparnak, ha a cégek társasági adóiból származó filmtámogatásra fordított összeg képtelen lépést tartani az ide érkező nemzetközi filmek költségvetésével. A várakozásoktól elmaradó előzetes adatok szerint idén augusztus végéig 361 cég vette igénybe a filmtámogatással egybekötött befektetési konstrukciót - átlagosan 8,8 millió forint értékben. Az elmaradás egyik oka a tavalyi uniós vita a filmtámogatási rendszer megtartásáról, a másik, hogy a filmtámogatásban részt vevő cégek profitabilitását megkurtította a válság. A filmtámogatás mint adókedvezmény (befektetés) 2004 óta adható. (Egy vállalkozás legfeljebb a produkció magyarországi költségeinek húsz százalékáig adhat támogatást, amelyet aztán kétszer is érvényesíthet az adózás során, így az idén 16, jövőre pedig 19 százalékos megtérüléssel számolhat.)
Az évek alatt mind népszerűbbé váló támogatás miatt a Magyarországra hozott filmeket eleve a költségek 80 százalékára árazták. A megtorpanás tavaly január és augusztus között következett. Az Európai Bizottság felülvizsgálta a rendszert, mert az unió csak a kulturális célú dotációt engedélyezi. A nagy költségvetésű bérmunka-produkciók közvetett, azaz adókedvezmény formájában nyújtott támogatása azonban megkérdőjelezhető volt. Így Magyarország a filmtörvény módosításával bevezette a kulturális tesztet. A Filmiroda előzetesen értékeli a filmterveket, és csak az ezen megfelelt alkotások részesülhetnek állami támogatásban. Az EU-vizsgálat után a cégek tavaly ősszel kezdtek el újra "mozgolódni", de a válság elvette a kedvet. Leginkább azért, mert a támogatás a nyereséges cégek számára jó - mondta Radnai Károly, az Ernst & Young szakértője. Tavaly és idén nem lehetett biztosra venni, hogy egy társaság hozza az elvárásokat, ennek az lett a következménye, hogy több produkció is úgy indult: vagy lesz támogatója, vagy nem.
A korábbi nagy támogatók, a bankok eltűnését követően a szponzori kör 70 százalékát a nagyvállalatok adják - mondta Radnai. A magyarországi kkv-szektor sajnos tőkeszegény, amelyik mégis költene erre, többnyire egy leányvállalat, a döntésébe be kell vonnia anyavállalatát is. A tulajdonos viszont sok esetben nem akar nyűgöt a nyakába.
