Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nemcsak a gazdasági, a társadalmi szerkezetet is erősen befolyásolja a válság a következő években a fejlett országokban - ez derül ki a Boston Consulting Group (BCG) és a GfK Hungária Piackutató Intézet most elkészült elemzéséből. Az átfogó kutatást a két szervezet elsősorban azért készítette, hogy támpontot adjon a vállalkozásoknak, hogyan nyerjék meg a fogyasztókat a megváltozott gazdasági környezetben, azonban a tanulmány sokkal messzebbre mutat a fogyasztás átrendeződésénél, jóllehet a szociológiai változásokat a fogyasztási attitűdök változásain keresztül mutatja be. Az Egyesült Államok és Európa, így Magyarország piacain végzett kutatás szerint a fogyasztók jellemzően többet törődnek maguk és családjuk problémáival, mint társadalmi vagy gazdasági kérdésekkel. Sokan választják a kikapcsolódást otthon, begubóznak, vagy önellátóvá igyekszenek válni (amit lehet, megcsinálnak saját kezűleg). Az otthont választják a pihenés és rekreáció célpontjaként. Ennek hatására nőtt az olcsóbb fogyasztási cikkek forgalma, csökkent a szabadidős és kulturális tevékenység szerepe, új termékszegmensek válnak húzóágazattá, új termékkategóriák fejlődnek ki a kiskereskedelemben.
Kérdés, hogy a most elindult folyamatokból van-e visszatérés a válság előtti időszakba és persze kérdés az is, hogy a jelenlegi folyamatok egészségesek-e a fogyasztói társadalomra nézve. Tény ugyanis, hogy a válság hatásában vannak "szerethető" fogyasztói magatartás-változások - az otthonalizáció, a családközpontúság lényegében ide tartozik -, de ide sorolható egy speciális magyar folyamat is. Míg Európában a "fösvénység" uralkodott el a fogyasztói társadalmon - az olcsóbb termékek vásárlása, az erősödő diszkontosodás -, addig Magyarországon a vásárlók egyenesen leállították magukat a túlfogyasztásról. Nem csak értékben, mennyiségben is kevesebb napi fogyasztási cikk fogy, vagyis a 2006 előtti hedonista költekezésből kilábalt az "ifjú" magyar fogyasztási kultúra. Ugyanakkor egészségtelen folyamatnak látszik, hogy sokasodott az egyik napról a másikra élők vagy az otthonukba zárkózók száma, nő az osztályok közötti különbség és a társadalom egyre kevesebb biztonságot kínál a leszakadóknak.
A kutatók, Kozák Ákos, a GfK ügyvezetője és Juhász László, a BCG ügyvezetője nem akart szociológiai következtetést levonni a kutatásból. Szerintük legkorábban 10-15 év múlva lehet megvizsgálni, hogy a válság egészségesebbé vagy egészségtelenebbé tette a fejlett világ társadalmát.
