Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ingatlanszakértőnek kell-e ahhoz lenni, hogy tudjuk, mennyit ér az ingatlanunk - merül fel a kérdés a formálódó, önbevalláson alapuló vagyonadó kapcsán. Máté Miklós igazságügyi értékbecslő-szakértő, a Magyar Ingatlanszövetség (MAISZ) értékbecslő tagozatának elnöke, a Seratus Kft. ügyvezetője úgy véli, hogy a válasz nem, hiszen összehasonlító adatok gyűjtéséhez elég az internetes portálok kínálatában böngészni. A hirdetési árak az elméleti felső határt jelenthetik, persze a tényleges piaci érték ettől lényegesen eltérhet, és csak a konkrét értékesítéskor derül ki, hogy valójában mekkora. Ez az érték azonban jelenleg csak az APEH számára ismert, vélhetően ezeket az árakat vetik majd össze az önbevallásban szereplő számokkal.
Máté szerint mindenekelőtt azt kellene definiálni jogszabályi szinten, hogy mit tekintünk piaci értéknek, és kulcskérdés a módosító, növelő vagy csökkentő tényezők hozzárendelése. A piaci érték meghatározásához szükséges összehasonlító árakat leginkább az illetékhivatali adatbázis szolgáltathatná, amely adatok azonban egy 2007-es PM-rendelet eredményeként elérhetetlenné váltak. Az adótitok biztosítása érdekében a tranzakciók pontos helyszíne felismerhetetlen, így éppen az összehasonlíthatóság sérült. Egyébként ma már az illetékhivatali nyilvántartás megbízhatósága nem kérdőjelezhető meg, mint évekkel ezelőtt, amikor a felek az illeték megspórolása érdekében rendszeresen alacsonyabb összeget írtak a szerződésbe. Sőt. Máté szerint a szerződésekben inkább felfelé nyomják az árakat, mivel mindenki hitelből vásárol. Használható támpont lehetne a mintegy 800 ezernyi lakáshitel mögött álló értékbecslés - mondja az értékbecslő -, ha ezt az adatbázist az állam megvásárolja a jelzálogbankoktól és hozzáférhetővé teszi, a fő kérdés azonban ebben az esetben is az a sokpontos, korrekciós tényezőket tartalmazó lista, amellyel az átlagárakból többé-kevésbé egyedivé alakítható az adott ingatlan értéke.
