Magas színvonalú nyomógépek, jelentős számítástechnikai beruházások, a lelkiismeretesen, három műszakos beosztásban tevékenykedő dolgozók továbbképzése, veszteség nélküli egyenleg és jó ügyfélkapcsolatok mellett is bekövetkezik a visszaesés - így összegezhető röviden az 58 főt foglalkoztató Szó-Kép Nyomdaipari Kft. cégvezetője, Szikszay Olivér mondandója, amit azzal zár: a válság senkit nem hagy érintetlenül. A negyvenes éveiben járó cégvezető egyelőre azt tapasztalja, hogy a megrendelők elsősorban a marketingköltségeiken spórolnak. Ennek csak egyik következménye, hogy a potenciális megrendelők csökkentik a marketinges munkatársak számát, sőt tud olyan cégről is, ahol megszüntették a marketingrészleget. Ám Szikszay bizakodó: hosszabb távon számolniuk kell a nyomdaipari cégeknek azzal, hogy újból működésbe kell hozni a megbízói kapcsolatrendszert, hiszen a válság nem tart örökké. A megrendelések nagyságrendjének csökkenése megmutatkozik abban is, hogy a reklámanyagokat olcsóbb, kevésbé jó minőségű, könnyebb papírra kérik nyomtatni. A gyorsaság, a minőség, az ár hármas egységéből leginkább az utóbbi a legkritikusabb tényező, hiszen a kevesebb megrendelésre jórészt maradt a nagyszámú gyártó, amelyeknél alkalmanként lehet hivatkozni arra, hogy "máshol olcsóbban végeznék el a munkát"...
A magyar gazdaságot is komolyan érintő válságot tetézi a devizaárfolyamok kedvezőtlen alakulása, ami a Szó-Kép gazdálkodását is sújtja. Bár a társaság által lízingelt gépeket svájcifrank-alapú hitelből törlesztik, az alapanyagot is legnagyobbrészt eurós importból szerzik be, Szikszaynak még nem kellett a hitelek átütemezését kérnie.
A legtöbb gépet ötéves futamidőre lízingelik, s amire a szerződés lejár, addigra olyan sok nyomatot készítenek vele, hogy megérik a cserére.
Van rövidebb futamidőre lízingelt nyomdagépe is a cégnek, amit európai uniós pályázat nyerteseként szerezhettek be, ám - a szigorú feltételekkel kötött szerződés alapján - a pénzt nem folyamatosan, vagyis háromhavonta kapták meg, hanem jóval a saját forrásból kigazdálkodott törlesztések után: a harmadik évben, egy összegben. Ezt az időszakot túlélni nem volt egyszerű, mert a CtP berendezés összesen 38, a nyomógép pedig 52 millió forintba került, miközben a működési költségek emelkedtek, s a piaci feltételek sem voltak éppen rózsásak.
A cégvezető ma már a saját bőrén tapasztalja, hogy a nyomdai ágazatban is egyre gyakoribb a késve - vagy egyáltalán nem - fizető megrendelő. Nekik is van olyan üzletfelük, aki immár a nyolcadik éve nem hajlandó rendezni a számlát; az ügy a bíróságon van, s bár az adós valószínűleg nem tudja elkerülni a fizetési kötelezettségről szóló jogerős döntést, még mindig húzná az időt, ameddig csak lehet.
Míg az elmúlt években több közepes nyomdavállalkozás is bajba került, addig a Szó-Kép a felszínen tudott maradni, ami a partnereik elégedettségének is egyfajta bizonyítéka. Szinte kizárólag cégeknek, reklámügynökségeknek dolgoznak; állami megrendelés elvétve akad, pedig számos - nyílt vagy meghívásos - tenderen indultak már.
A mostani ínséges időkben azzal igyekeznek megtartani a vevőket, illetve újakat szerezni, hogy bizonyos határig alacsonyabb áron is elvégzik a munkát. A kényszerhelyzet miatti költségracionalizálás részeként hét dolgozótól meg kellett válnia az újpalotai cégnek, amely jelenleg 58 munkatársat foglalkoztat. A bevételi oldalon is arra számít az ügyvezető, hogy az 1995-ös indulás óta eddig szinte folyamatosan emelkedő forgalom idén visszaesik. Az első időkben éves szinten mintegy 200 millió forint árbevételt értek el, a felfutással mára egymilliárdos a mérleg, a pozitív szaldónak pedig személyes okai is vannak - állítja az ügyvezető. Ő könnyebb helyzetben van, mint sok más cégvezető, ugyanis a szakmában járatos édesapja - aki jelenleg műszaki szaktanácsadó, minőség- és környezetirányítási vezető - régi motoros a szakmában: 32 éven keresztül dolgozott a Szikra Lapnyomdában, olyan területen - kézi és gépi szedő, amelyről manapság legfeljebb a tankönyvekben lehet olvasni. Az idősebb Szikszay munkahelyére bejáratosak voltak a gyermekei, akik nemcsak a nyomdászat világát ismerhették meg, hanem azt a családias légkört is. Természetesnek is tartották a szülők, hogy a fiatalabb Olivér az érettségi után nyomdaipari fotós lett. Manapság ez a szakma is emlék, viszont kiskatonaként egy honvédségi nyomdában megtanulhatta a szakma szinte összes fogását, ami a vállalkozói világra is kiterjedt. Ez bátorította fel arra, hogy a rendszerváltozás után negyedmagával céget alapítson. Öt évvel később a társak útjai elváltak, akkor a Ganz-MÁVAG területén béreltek helyet a kisméretű nyomdagépeknek, ám kitartó munkával itt alapozta meg vállalkozása felfutását. A mintegy kilencezer négyzetméter alapterületű, a cég tulajdonában lévő újpalotai telepre 1999-ben költözött, ide rendezkedtek be hosszú távra. Az elmúlt csaknem másfél évtizedben lényegében folyamatosan növekedő megrendelések egyik eredményeként az üzemet 2006-ban bővítették: új üzemcsarnokot és irodai részt alakítottak ki. A korszerű nyomdában az iparág szinte minden munkafolyamata elvégezhető: a névjegygyártástól a szórólapokon, füzeteken, könyveken keresztül a B2-es méretű, ötszín-nyomásos plakát készítéséig. A nyomdai előkészítés számítógépeken és a két Heidelberg Prosetter 74 SCL-en történik, a nyomást is a legmagasabb minőségi követelménynek megfelelő Heidelberg-gépek végzik. Dolgoznak 1+1 és 2+2 szín- s akár ötszín-nyomó ofszetgépekkel is. A műszaki színvonalat jellemző adat, hogy 2007 februárjában - Magyarországon addig egyedülálló fejlesztésként - a Szó-Kép nyomdájában helyezték üzembe az első olyan Heidelberg Speedmaster CD 74-5 típusú nyomógépet, amelyik 18 ezres fordulattal is képes nyomtatni, ami 20 százalékos teljesítménynövekedést jelent. Hét éve ragasztóművel is ellátott B3-as hajtogatógépet helyeztek üzembe, így a korábban külön-külön végzett műveletek: a hajtogatás és a ragasztás - akár kis méretben is - immár egy munkafázis. Irkafűző és ragasztó-kötő géppel is rendelkeznek; az egyenes és háromkéses vágógép ugyanúgy megtalálható itt, mint az összehordó gép, illetve a papírfúró.
Érdekes módon a Szó-Kép nyomda alapítása, illetve irányítása nem apáról fiúra szállt, hanem az idősebb Szikszay Olivér akkor kapcsolódott be fia cégénél a munkába, amikor - az egykori Marquard-nyomdától - nyugdíjba ment. Az édesapa szakmai tapasztalatait a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület Nyomdaipari Szakosztályának elnökeként is kamatoztathatja. A cégalapító fiú édesanyja gazdasági vezetőként dolgozik a cégnél.
Az eddig elért eredményeken túl Szikszay szerint a siker annak is köszönhető, hogy alkalmas időben indult el vállalkozásával, ésszerű, építkező gazdálkodást folytat, s nem utolsósorban jó családba, jó helyre született.
